|
| "Közpénzen terjesztett hazugságok" - részlet a kormány ellenkampányából. Forrás: magyar kormány/Facebook |
Felhívást intézett a vezető európai politikusokhoz a Human Rights Watch (HRW) térségünkkel foglalkozó kutatója a magyar kormány Sargentini-jelentést bíráló kampánya miatt.
Eljutni az emberekhez
Lydia Gall az Euobserveren megjelent írásában arra kéri a többi közt Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét és az Európai Néppárt vezetőit, hogy ne hagyják válasz nélkül a Fidesz által terjesztett hazugságokat az európai parlamenti (EP) választások előtt: „Nem szabad hagyni, hogy Orbán agresszív és eltorzított narratívája vita nélkül terjedhessen. Stratégiákat kell találni arra, hogyan beszélhetünk közvetlenül a magyarokhoz.”
A jogvédő szervezet munkatársa kiemeli: a magyar miniszterelnök úgy állítja be az EP által elfogadott Sargentini-jelentést, mintha az bosszú lenne Magyarországgal szemben az illegális migrációt elutasító politikája miatt, és ezt hirdeti a kormány szeptemberben indított, adófizetői pénzekből finanszírozott kampánya is.
Miről szól a jelentés?
A Sargentini-jelentés azonban valójában a magyarországi jogrend és a sajtószabadság aláásásával, valamint a kormányzati korrupcióval foglalkozik. A dokumentum 61 paragrafusa közül mindössze hat szól arról, hogy Magyarország megsérti a menedékkérők és a migránsok jogait – írja Lydia Gall. Szerinte a jelentést azért fogadták el, mert a magyar kormány továbbra is támadja a demokratikus intézményeket.
Arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánybarát média a kormány üzenetét visszhangozza („A Sargentini-jelentés tele van hazugságokkal”), és árulónak kiáltja ki a dokumentumot megszavazó ellenzéki képviselőket és a civil szervezeteket.
A lényegről nem beszél a kormány
Nyilvánvaló, hogy a magyar kormány egy sablont követ: háborút visel mindenki és minden olyan intézmény ellen, amely nyugtalanságát fejezi ki az emberi jogok hanyatlása miatt, és pont a kritika lényegével nem foglalkozik – állítja a HRW kutatója.
Szerinte számítani lehet arra, hogy a kabinet újabb kísérleteket tesz majd a független intézmények és médiumok befeketítésére, és újabb lejárató kampányokat indít az állam ellenségének tartott személyek ellen.
Nem dobják le az atomot
Mint arról beszámoltunk, az Európai Parlament plenáris ülése szeptember 12-én fogadta el a Sargentini-jelentést, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének. A dokumentumot a Fideszt is tagjai közt tudó Európai Néppárt képviselőinek többsége is megszavazta. (A jelentés minden pontnál részletesen kifejti, hogy pontosan mit és miért tart aggályosnak.)
Az EP gyakorlatilag azt mondta ki, hogy indokolt az EU atomfegyvereként emlegetett hetes cikk szerinti eljárás megindítása hazánkkal szemben. Ennek végeredménye elvileg az is lehet, hogy megvonják a szavazati jogot Magyarországtól az Európai Tanácsban.
A gyakorlatban azonban ennek az esélye szinte nulla, Lengyelország és Bulgária ugyanis már jelezte, hogy nem szavazná meg a szankciót. (Annak életbe lépéséhez az uniós tagállamok egyhangú hozzájárulására lenne szükség.)
Ezerrel megy az ellenkampány
A kormány válaszul szeptember 19-én kampányt indított a Sargentini-jelentés ellen. Ennek része egy drámai zenével aláfestett klip, amelyben azt állítják, hogy Magyarországot azért akarják elítélni és elhallgattatni, mert nem akar bevándorlóország lenni, és kerítéssel védi magát és Európát.
A hirdetéssel azóta tele van a köz- és a kormányközeli média. Szél Bernadett országgyűlési képviselő a közelmúltban közérdekű adatigényléssel fordult Rogán Antalhoz, a miniszterelnök kabinetfőnökéhez, hogy megtudja, mennyibe kerül a kampány, és pontosan miből finanszírozzák.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
