Nem hivatalos források szerint az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport hétfői tanácskozásán a miniszterek mindössze harminc percet szántak a görög helyzet megvitatására, arra ösztökélve Janisz Varufakisz görög pénzügyminisztert, hogy Athén minél előbb kezdjen mélyreható, részletekbe menő egyeztetéseket a korábban trojkának, most pusztán "intézményeknek" nevezett Európai Bizottsággal, Európai Központi Bankkal (EKB) és Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Közös nyilatkozat a hírek szerint nem születik a döntésekről.
A görög küldöttség ezt a feltételt elfogadta, s így a technikai egyeztetések már szerdán megkezdődnek.
A jelek szerint Athén hitelezői, a többi uniós tagállam miniszterei most mindenekelőtt érdemi lépéseket, haladást szeretnének látni, a további tárgyalás feltétele, hogy Athénnek neki kellene állnia a reformprogram végrehajtásának.
Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke a tanácskozásra érkezve szintén arra emlékeztetett, hogy mindössze négy hónappal hosszabbították meg a Görögországnak nyújtott mentőcsomag és az ahhoz kapcsolódó reformprogram futamidejét, az óra pedig folyamatosan ketyeg, ezért "abba kellene hagyni az időpocsékolást". A holland pénzügyminiszter szerint a legutóbbi, két héttel ezelőtti eurócsoport-találkozó óta mind a tárgyalások, mind a reformok végrehajtása terén vajmi kevés történt.
Varufakisz pénteken levelet küldött uniós kollégáinak, melyben hét tervezett intézkedést vázolt fel, ám az eurózóna pénzügyminisztereit nem győzte meg. Dijsselbloem úgy fogalmazott, hogy a levélben szereplő lista "közel sem teljes".
Görögország a pénzpiacokról nem tudja finanszírozni működését, a reformok végrehajtása nélkül a mentőcsomag forrásaihoz sem jut hozzá, az adóbevételek pedig gyakorlatilag a januári előre hozott választás kiírása óta csökkennek, emiatt Athén fizetésképtelenné válhat.
A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. éves rendes közgyűlésén 5,8 milliárd forint nettó eredményről számolt be a 2024. évi üzleti beszámolójában.
