Érdekes határozat jelent meg tegnap a Magyar Közlönyben. Bár a téma száraznak tűnik, mégis azt lehet kiolvasni belőle, hogy a kormány az eddigieknél szigorúbb követelményrendszert állít az uniós pénzből megvalósuló állami beruházások elé.
A jelek szerint a kormány aggódik, hogy nem sikerül kellően hatékonyan lehívni az uniós pénzeket a következő költségvetési ciklusban, ezért "új forráselosztási eszközök" kidolgozására utasították az érintett minisztereket. Ezek sorában az innovációs miniszter dolga lesz kidolgozni egy független értékelemzés alkalmazásának feltételrendszerét.
Mint a határozatból kiderül, az európai uniós forrásból támogatott, közvetlen vagy többségi állami vagy önkormányzati tulajdonon megvalósítandó infrastrukturális beruházások esetén "a projektek elszámolható önköltségéhez, támogatási összegéhez vagy más szemponthoz kötött független értékelemzés alkalmazásának bevezetése szükséges". Ezzel kapcsolatban kell az innovációs miniszternek kidolgoznia a független értékelemzés alkalmazása bevezetésének végrehajtási feltételrendszerét, "figyelemmel az állami magasépítési beruházások megvalósítására vonatkozó jogszabályi környezetre". Mindezt pedig a 2021-2027 közötti programozási időszakra vonatkozóan kell végrehajtani.
Vagyis ha jól fordítjuk le az intézkedést, az állami kezdeményezésre induló nagyberuházásoknál vezetik be a hangsúlyozottan független értékelemzést, amellyel a költéseket lehet - a megrendelőtől független módon - ellenőrizni. Vélhetően a rendre elszaladó, a becsült árhoz képest akár kétszeresére dráguló kivitelezéseknél igyekszik megfogni a pénzt a kormány az új módszer bevezetésével. Erről egyébként a közelmúltban jelentek meg értesülések, melyek szerint Orbán Viktornak elege van az uniós forrásokból megvalósuló projektek túlárazásából.
Az év eleji Kormányinfón ezzel összefüggésben kérdeztük meg a miniszterelnököt, hogy szerinte mekkora a korrupció szintje Magyarországon, az elfogadható vagy sem. Orbán akkor azt válaszolta, hogy nincs elfogadható szintje a korrupciónak, azzal szemben zéró tolerancia van, és egy kormánynak folyamatosan küzdenie kell a korrupció ellen, még akkor is, ha - mint Magyarország esetében - annak mértéke nem tér el az uniós átlagtól.
A határozatnak van még egy érdekes pontja, mely szerint bevezetik a "feltételesen visszatérítendő támogatási formát". E keretrendszer kialakítását a sikeres nemzetközi példák, valamint az uniós és hazai szabályozási környezet figyelembe vételével kell elvégeznie az innovációs miniszternek. Valamint arról is szól a határozat, hogy a kormány igyekszik az utolsó fillérig felhasználni a 2014-2020 közötti programozási időszakban még kihelyezhető forrásokat. Ezekre pilot felhívásokat tesznek közzé. A dokumentum szerint a miniszternek meg kell vizsgálnia az úgynevezett pilot felhívások indításának feltételeit "a többlet-kötelezettségvállalások vagy a visszahulló források terhére". E pilot projektekhez kapcsolódna például a már említett feltételesen visszatérítendő támogatási forma.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
