Az orvosok a sztrájk idején csak a sürgősségi eseteket látják el. A daganatos és kórházi fekvő betegek ellátását nem érinti a munkabeszüntetés. Az orvosok és fogorvosok szakszervezete, a Fides azt reméli, hogy a sztrájk arra kényszeríti a kormányt, hogy újra tárgyalóasztalhoz üljön.
Egy megállapodás értelmében, amelyet a Fides még az év elején írt alá a kormánnyal, a közszféra egységes bérrendszerében külön pillért állapítanának meg az egészségügyi dolgozók számára. Ez része a közszféra szélesebb körű reformjának, amelyet a kormány januárra ígért, de az augusztusi hatalmas áradások miatt egyelőre nem készült el vele.
A kormány egyéves halasztást kért a szakszervezetektől, de az orvosok ezt nem fogadták el. A sztrájkról szóló döntést a Fides december 12-én hozta meg. A sztrájk esetleges folytatását is kilátásba helyezte, amely január 15-én kezdődne, és addig tartana, amíg nem születik megállapodás a követelésekről.
A szakszervezet emellett követeli az orvosok bérének az általános közszféra bérrendszerétől elkülönített és független módon történő szabályozását, amely legkésőbb 2024. július 1-jétől lépne érvénybe.
A szakszervezet vezetői a nagygyűlésen hangsúlyozták: a betegekhez hasonlóan az orvosok is bajban vannak.
"Túlterheltek vagyunk, próbára tettek minket, elhanyagoljuk a családjainkat. Itt az ideje, hogy lassítsuk a munkát" - mondták.
Valentina Prevolnik Rupel egészségügyi miniszter szerint a sztrájk szükségtelen. Úgy vélte: a tárgyalások már kedden megkezdődhetnek, és hamarosan megállapodásra is juthatnak a szakszervezetekkel.
Az orvosi kamara nyilatkozatot adott ki, amelyben támogatta a sztrájkot. A kamara szerint a munkakörülmények javítását célzó követelések indokoltak, a közegészségügyi rendszer megőrzése szempontjából létfontosságúak. Az OECD adatai egyértelműen bizonyítják, hogy Szlovéniában nagy az orvoshiány, ezért erőfeszítéseket kell tenni az egészségügyi szakemberek állami rendszerben tartására.
(MTI)
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
