A szervezet európai körképe szerint az idén a spanyol ültetvények szenvedtek komoly és a görögök mérsékeltebb károkat, míg a többi termelő átlagos vagy kevésbé jelentős termésveszteséggel vészelte át ezt az időszakot. Szakértői becslések szerint a 2021-es 393 ezer tonna után ebben az évben 515 ezer tonna körüli mennyiséget takaríthatnak be az uniós kajszitermesztők. Ez csaknem harmincszázalékos emelkedés a tavalyi rekordalacsony szinthez képest, az elmúlt öt év átlagát azonban még így is nyolc százalékkal alulmúlja - írja a Magyar Nemzet a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) elemzése alapján, amelyet keddi számában idéz.
A legkedvezőbb kilátások jelenleg Olaszországban vannak, náluk 11 százalékos termésnövekedést jósolnak, az idén várt 263 ezer tonnás termés a teljes uniós mennyiség felét teheti ki.
A hazai termelők az előző évekhez képest jó termést remélnek, a FruitVeb szerint egyelőre úgy tűnik, hogy elegendő mennyiségű magyar barack kerül idén a piacra, csak a nagyon korai fajták esetében lesz terméskiesés.
A fagyveszélyes időszakban a gazdák minden eszközt bevetettek, hogy elkerüljék a károkat - emlékeztetnek. Jelenleg háromféle technológiával lehet eredményesen védekezni a fagy ellen: a korona feletti fagyvédelmi öntözéssel, a paraffingyertyás hőtermeléssel és a szélgépek alkalmazásával.
A hazai nyolcvanezer hektárnyi gyümölcstermő terület 10-15 százalékán védekeznek a gazdák a fagyok ellen valamilyen módszerrel, míg ténylegesen hatékony technológiákat ötszázaléknyi területen alkalmaznak. Bár alacsonynak tűnik ez a mérték, mégis jelentős az elmozdulás, hiszen három-négy évvel ezelőtt az arány még csaknem nulla százalék volt.
A következő időszakban pedig tovább nő majd a fagyvédett ültetvények aránya, hiszen az év elején nyitva álló pályázat eredményei még nem az idén, hanem jövőre mutatkoznak meg a gyakorlatban.
Vagy csak enyhítene a szigoron? 
