A következő években jelentősen csökkenő termőterületekkel, az intenzív ültetvények elterjedésével, és a gyümölcsárak további erőteljes növekedésével számolhatunk – derül ki az Agroinform.hu elemzéséből.
Enyhe tél tavaszi fagyokkal – a legrosszabb kombináció
Az éghajlatváltozás első áldozatai a mezőgazdaságban a gyümölcsfák: az enyhe telek nem csupán a kártevők tömeges áttelelését segítik, hanem a korai rügyduzzadással, rügypattanással érzékenyebbé teszik azokat a fagyokra is. Paradox módon a felmelegedés okozza az immár rendszeres márciusi-áprilisi hidegbetöréseket is, mivel a melegedés hatására sarkvidéki eredetű hideg levegő délre áramlását akadályozó úgynevezett poláris örvény meggyengült. Ezért a gyümölcsösökben immár szinte minden évben előfordulnak súlyos fagykárok. Egyre több helyen évek óta gyakorlatilag a teljes termés elfagy.
„Különösen az olyan rövid hidegigényű gyümölcsök, mint a kajszi vagy az őszibarack vannak fokozottam kitéve a megnövekedett fagyveszélynek. A termelők tehetetlenek: amennyiben a következő egy-két tavasz is hasonló időjárást hoz, a barackültetvények területének akár felének felszámolására is sor kerülhet. Pedig nem kis területről van szó: jelenleg a hazai gyümölcsösök 12 százalékában kajszi vagy őszibarack terem - mutat rá Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
Munkaerőhiány – ha van is termés, nincs, aki leszedje
A gyümölcságazatban jelentkező munkaerőhiány súlyosságát jelzi, hogy csak a megfelelő számú kézi munkaerő hiánya miatt évente a gyümölcstermés mintegy 20 százaléka esik ki. A gépi betakarítás csak az ipari célra szedett termés esetében jöhet szóba, a friss piaci gyümölcsöket nem lehet géppel szedni. Az ipari célú gyümölcsöt azonban csak sokkal alacsonyabb áron lehet értékesíteni, annak jövedelméből hatékony, intenzív művelést nem lehet folytatni. Ráadásul nem csupán a szüret, de például a metszési időszak is komoly élőmunkát igényel, amit megfelelő létszám híján nem lehet időben vagy jó minőségben elvégezni.
Öregedő ültetvények, öregedő gazdák
A hazai gyümölcstermesztés hosszabb távú kilátásait tovább rontja, hogy a hazai ültetvények jelentős része öreg fákból áll: a legutóbbi részletes KSH-felmérés szerint a hazai gyümölcsültetvények összességének 41 százaléka legalább 15 éves. A hazai gyümölcsösök 37 százalékát kitevő almaültetvények 50 százaléka elmúlt tizenöt éves, de a meggy (47 százalék) és a körte esetében (43 százalék) sem sokkal jobb a helyzet.
A régebbi telepítések túlsúlyából következik az is, hogy gyakran az állománysűrűség sem teszi lehetővé a hatékony intenzív gazdálkodást: a legelterjedtebb alma esetében például ebből a szempontból csupán a területek 23 százaléka tekinthető modern ültetvénynek.
Mindezek hatására várható, hogy a következő években a gyümölcs-termőterületek nagysága a következő 4-5 évben jelentős, akár 20 százalékot is meghaladó csökkenést fog elszenvedni.
A gyümölcstermesztésben várhatóan visszaszorulnak a háztáji és hobbikertészetek
A klímaváltozás a tavaszi fagykáron kívül számos más kárfajta kockázatát is megnövelte: a szokatlan nyári forróság és az intenzív, jéggel is járó nyári csapadékok előfordulásának megnövekvő gyakorisága szintén negatívan befolyásolja a termésátlagot.
Ebben a helyzetben hosszú távon csak az olyan intenzív ültetvények fognak tudni gazdaságosan működni, amelyekben legalább részlegesen megoldott a fagy- és jégveréskár elleni védekezés.
A magas beruházási igény miatt tovább drágulnak a gyümölcsök
A gyümölcstermesztők problémáit számos állami intézkedés igyekszik enyhíteni. A tavaszi fagyok okozta károk csökkentése érdekében idén ősztől a tervek szerint 80 százalékos támogatással ösztönzik a tavaszi fagykár következményeinek mérséklése céljából megvalósuló beruházásokat, így segítve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. Emellett több, a kertészeti fejlesztéseket szolgáló pályázati felhívás is megjelent 2021-ben. A generációváltás, a gazdaság átadásának megkönnyítése érdekében pedig az Agrárminisztérium a témában az őszi törvényhozási időszakra új jogi szabályozást készít elő.
Egy azonban biztosnak látszik: az intenzív ültetvények telepítése jelentős befektetéseket igényel, a korszerű technológia árának pedig be kell épülnie a gyümölcs árába is. A munkaerőhiány a mezőgazdasági bérmunka költségeit szintén felfelé hajtja, amit ugyancsak érvényesíteni kell az árakban. Kijelenthető, hogy az olcsó gyümölcs korszaka végleg lezárulni látszik.
Az orosz támadások következtében Szumi megye jelentős részén nincs áram. 
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
