Azonnali fordulatot sürget a menekültügyi politikában a német kormánytól a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség, szigorításokat tartalmazó indítványát pénteken vitatták meg a szövetségi parlamentben (Bundestag).
A CDU/CSU a kancellár, Olaf Scholz szeptember elején bemutatott kezdeményezésére, az ország modernizációját szolgáló "Németország-paktum" pártpolitikai oldalakat átívelő egységben tervezett kidolgozásáról szóló javaslatára utalva "Németország-paktum a migrációs politikában - állítsuk meg az irreguláris migrációt" címmel nyújtott be indítványt, amelyben mindenekelőtt a határigazgatás átalakítását sürgeti.
Az elképzelés szerint a bajor-osztrák határszakasz mellett a Csehországgal, Lengyelországgal és Svájccal közös határszakaszon is vissza kell állítani az átkelők állandó ellenőrzését, és intenzívebben kell folytatni az úgynevezett mélységi ellenőrzést a határ térségében.
Ezzel együtt a Németországnak a legtöbb terhet jelentő úgynevezett másodlagos migráció - menedékkérők EU-n belüli vándorlásának - visszaszorítása érdekében a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy egyértelművé váljon az európai uniós jogrendben a tagállamok azon lehetősége, hogy megtagadhatják a belépést mindenkitől, aki valamely társországban menedékjogért folyamodott és kérelme elbírálás alatt van vagy elutasításban részesült.
Ugyancsak a másodlagos migráció letörése érdekében a szövetségi kormánynak küzdenie kell azért is, hogy az EU-ban harmonizálják a menedékkérők, menekültek vagy más menekültügyi jogállás révén védelemben részesített emberek állami, szociális ellátására vonatkozó normákat, mert csak így lehet megoldani azt a gondot, hogy a viszonylag magas szintű ellátás Németország felé vonzó erőt fejt ki. Az európai jogban azt is tisztázni kell, hogy a szociális ellátások a menekültügyi eljárás lezárása után is csak az eljárás lefolytatására illetékes tagállamban vehetők igénybe - sürgeti a CDU/CSU.
Számos további elemből álló csomagja tartalmazza azt is, hogy az úgynevezett biztonságos származási országok közé kell sorolni Grúziát, Moldovát és Indiát, valamint az észak-afrikai Tunéziát, Algériát és Marokkót.
(MTI)
A kisebbségi tulajdonos kivásárlását a tőzsde honlapján jelentették be.
