|
| Ez igazi: C-vitamin tabletták a futószalagon a Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki gyárában. MTI Fotó: Mészáros János |
A gyógyszeripar szereplői Európa egyik legátfogóbb informatikai rendszerének kiépítésével veszik fel a harcot a gyógyszerhamisítás ellen - írja a DLA Piper jogi tanácsadócég szakmai blogján, az Advocatuson Papp Gábor.
Virágzik a hamisítás - mindent lehet kapni a feketepiacon
Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint évről évre csak Afrikában mintegy 100 ezer ember esik áldozatául a hamis gyógyszereknek, amelyek egyáltalán nem, vagy rossz arányban tartalmaznak aktív hatóanyagot, vagy éppen az egészségre ártalmas, szennyezett anyagot tartalmaznak. A gyógyszerhamisítás azonban távolról sem csak a fejlődő országok problémája: az Interpol adatai szerint 2014-ről 2015-re megduplázódott a hamis gyógyszerek forgalma.
Tavaly több mint 20 millió hamis gyógyszert foglaltak le a hatóságok világszerte. Míg a gyógyszerhamisítás eddig leginkább az úgynevezett „life-style” termékeket érintette, mint például a hormonokat, szteroidokat, antihisztaminokat vagy a potencianövelő szereket, a hamis gyógyszerek piacán mára egyre nagyobb számban lehet találni életmentő gyógyszereket is, úgymint rákgyógyszereket és szív- és érrendszeri megbetegedéseket kezelő termékeket is.
Amit az interneten árulnak, jó eséllyel silány hamisítvány
Európában a nagyobb veszélyt leginkább az internetes vásárlás hordozza magában: a European Allience for Access to Safe Medicine kutatása szerint az interneten vásárolt gyógyszerek több mint 60 százaléka silány minőségű vagy hamisított. Magyarországon az elmúlt időszakban 37 féle hamis vagy illegális szert azonosítottak a hatóságok, amelyek között találtak gyomirtó szert is tartalmazó terméket is, amely termék az Egyesült Királyságban már több ember halálát okozta.
Nem csak az egészségre veszélyes
A gyógyszerhamisítás amellett hogy veszélyes a betegekre, egyre komolyabb károkat okoz a gyógyszercégeknek is. E tekintetben nem pusztán a kiesett forgalom mérvadó (bár az sem elhanyagolható), de a gyógyszerhamisítás rendkívül hátrányosan hat a gyógyszercégek megítélésre, az egészségiparral szembeni bizalom általános szintjére is.
Ezért dolgozták ki az Európai Gyógyszer Ellenőrző Rendszert (European Medicines Verification System, EMVS). Ebben a rendszerben valamennyi gyógyszertermék egyedileg azonosíthatóvá és valós időben nyomon követhetővé válik a gyártástól az expediálásig, kizárva ezzel a hamisítást, vagy termék-manipulációt.
Hogyan működik?
A gyógyszergyártó egyedi azonosításra alkalmas biztonsági elemekkel látja el a terméket, amit regisztrál az adattárházba. Ezt követően a forgalmazási lánc minden szereplője (a forgalomba hozó, a nagykereskedő és a kiskereskedő is) köteles regisztrálni a termék átvételét és kiadását. Végül a gyógyszertárnak kell a kiadás előtt ellenőriznie, hogy az adott gyógyszer gyártási és forgalmazási lánca sértetlen, és nyomon követhető.
Az EMVS üzembiztos alkalmazására való felkészüléshez mintegy két év szükséges, a tesztüzemére 2018-tól, éles alkalmazására 2019-től kerül sor.
Ki fizeti majd a többletköltségeket?
A monumentális rendszer persze sok kérdést felvet a szakértő szerint: a tervek szerint európai szinten évente körülbelül 17 milliárd doboz vényköteles gyógyszer adatai kerülnek majd bele, 4600 gyártóhelyet és 177 ezer expediáló-helyet érint majd.
Az adatvédelmi kérdéseket még rendezni kell, és a szükséges technikai fejlesztésekre is meg kell találni a fedezetet - egyelőre még nem egyértelmű, kinek a zsebében. Azt is rendezni kell, hogyan lehet kikényszeríteni az EMVS-hez történő csatlakozást Európa-szerte.
Mindemellett a gyógyszertáraknak is jelentősebb terhekkel kell majd számolniuk, ugyanis a leolvasó eszköz, illetve a számítógépes szoftver beszerzésének költsége rájuk hárul majd - írja a szakértő az Advocatus blogon.
Azt pedig már mi tesszük hozzá: kérdés, hogy a gyógyszerhamisítás visszaszorulása kellő ellentételezés lesz-e az extra költségekért, vagy arra kényszerülnek, hogy részben vagy egészben a fogyasztókra hárítsák azokat.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
