Egy most publikált felmérés szerint közel hétszeresére nőtt a GDPR-bírságok mértéke a tavalyi évhez képest.

Az elmúlt években olyan formabontó online hirdetési lehetőségek jöttek létre, amelyek nemcsak a reklámszakembereket, hanem a jogászokat is új kihívások elé állították. Hogyan lesz hirdetőből védjegybitorló? Mit tehetünk, ha más a márkanevünkkel hirdet? Mik az AdWords buktatói a hirdetők és a védjegyjogosultak számára?

Egyelőre ingyenesen lehet Magyarországon az elektromos gépjárműveket közterületen tölteni, de nyilvánvaló, hogy ez nem maradhat így, hiszen a piaci szereplők csak abban az esetben vesznek majd részt a töltőállomások villamos energiával való ellátásában, amennyiben ennek körében profitot tudnak realizálni. De vajon melyik üzleti modell lesz a befutó az elektromos töltőállomások üzemeltetésénél?

A fogyasztói árakra is jótékony hatással lehet a szállásadók és az online szállásközvetítő platformok (Booking.com, Expedia stb.) közötti kapcsolat újragondolása, amely a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előző évben publikált, az online szálláshelyfoglalás piacán lefolytatott ágazati vizsgálata miatt vált szükségessé. Hogyan spórolhatnak az utazók?

Még a hónapban dönthet az Európai Bíróság a magyarországi online szerencsejáték kérdésben. A tavaly júniusban indult eljárás ugyanis abba az irányba mutat, hogy minden uniós szabályozásnak ellent mond a 2014-ben hozott kaszinótörvény, ami gyakorlatilag bebetonozta a Szerencsejáték Zrt. monopóliumát a szerencsejátékokban. De akkor mi lesz Andy Vajna frissen indult kaszinójával?

Elkezdődtek a fejlesztések a kereskedelmi ingatlanpiacon.

A június 23-i népszavazáson egyértelművé vált, hogy a brit szavazók többsége szerint az Egyesült Királyságnak nincs helye az EU-ban, amivel hosszú jogi, kereskedelmi és diplomáciai egyeztetések veszik majd kezdetüket az unió és a szigetország jövőbeni kapcsolatáról. Biztosan új korszak kezdődik, de egyáltalán merre indulhat most az Egyesült Királyság és az EU? A DLA Piper szakértője összeszedte a lehetséges forgatókönyveket.

Elképesztő méreteket öltött a gyógyszerhamisítás - ma már gyakorlatilag mindent meg lehet kapni a feketepiacon. Az interneten persze jó eséllyel silány hamisítványokat kapunk - ez pedig nem csak a fogyasztók egészségére veszélyes, hanem a gyógyszergyártók profitját és megítélését is tönkreteszi. Most kitaláltak valami nagy dolgot, ami visszaszoríthatja a feketézőket - van azonban néhány kérdés.

Egyre óvatosabbak a vállalatok a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók árazásakor: a NAV statisztikái szerint 2010-hez viszonyítva tavaly csaknem megduplázódott, 13-ról 20-ra emelkedett a szokásos piaci ár megállapítására éves szinten benyújtott kérelmek száma.

Majdnem megduplázódott a transzferár-ellenőrzések során feltárt adóhiány az elmúlt három évben. Amíg 2011-ben 18 milliárd forint volt a jogerős nettó adókülönbözet, tavaly már több mint 33 milliárd forint. Ezzel párhuzamosan az adóbírságok is jelentősen emelkedtek. Szakértők szerint az adóhatóság szigora csak fokozódni fog.

Formálisan nem sérti a szabályokat, az Európai Bíróság szerint az ágazati különadó mégis ellentétes lehet az uniós joggal. Az ítélet számos kérdést felvet, ami az adott ügynél jóval messzebbre mutat.

Atipikus, vagyis a szokásostól eltérő foglalkoztatási forma a távmunka. Bár kisebb mértékben, mint nyugaton, de mára már – Magyarországon is egyre elterjedtebb. A távmunkát a gyakorlatban általában olyan munkakörök esetén alkalmazzák előszeretettel, amelyek nem igénylik a munkáltató székhelyén vagy telephelyein való tartózkodást.

A csoportos létszámcsökkentés a munkáltatóra többletkötelezettséget ró; az üzemi tanáccsal, a munkaügyi központtal és a munkavállalókkal szemben. Ugyanakkor az új munka törvénykönyve egyszerűsíti a folyamatot, a konzultációs kötelezettséget kizárólag az üzemi tanács vonatkozásában írja elő. Üzemi tanács hiányában pedig a munkáltató nem köteles sem a szakszervezettel, sem a nem szervezett munkavállalók képviselőivel konzultálni - hívja fel a változásra a figyelmet a DLA Piper szakjogásza.

A magyar filmtörvény sikeresen fordította új irányba a filmkészítés szabályozását az elmúlt években, azonban az Európai Bizottság legújabb ajánlása 2013-tól alaposan átrendezheti a jól működő filmtámogatási rendszert. A gyártási költségek húsz százalékára rúgó állami támogatás fontos vonzerő az európai, tengerentúli produkcióknak, a filmes szakértői háttér és a színvonalas stúdiók mellett, ugyanakkor az uniós rendelet ezt most megváltoztatná.

A bankok kockázatkerülése és a finanszírozási költségek növekedése alternatív finanszírozási megoldások és a tőketartalékok hasznosítása felé terelik a vállalatfelvásárlások piaci szereplőit. Így egyre jelentősebb szerep jut a nem banki finanszírozásnak és mély strukturális átalakulás rajzolódik ki ebben a finanszírozói szegmensben.