A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint tavaly összesen 33 milliárd 368 millió forint volt a transzferár-ellenőrzéseken megállapított jogerős nettó adókülönbözet, 2012-ben 21 milliárd 227 millió, 2011-ben pedig 18 milliárd 385 millió forint.
8 milliárd bírság
Az adóhatóság erősödő szigora a kiszabott adóbírságok mértékében is megmutatkozik: 2011-ben 6 milliárd 80 millió forintot, 2012-ben 6 milliárd 403 millió forintot, 2013-ban viszont már több mint 8 milliárd 396 millió forint róttak ki a kapcsolt vállalkozásokra.
|
| Forrás: DLA Piper |
„A korábbi évek gyakorlatához képest jóval szigorúbban vizsgálja a NAV a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókat, különös figyelemmel például az ügyletben résztvevő felek karakterizációjára, az árazási módszerekre, a költségalapokra és az alkalmazott haszonkulcsokra. A trendet az elmúlt három év adatai is alátámasztják, és a jövőben várhatóan még agresszívebben lépnek majd fel az ellenőrzések során” – mondta Király Péter, a DLA Piper Adótanácsadó Kft. transzferár-üzletágának vezetője.
Mit néznek?
2007-2008 előtt jobbára csak azt ellenőrizték, hogy megvannak-e a jogszabály által előírt tartalmi elemek a transzferár-dokumentációban, ám mostanra már általános gyakorlattá vált az érdemi vizsgálat. A ellenőrzésekért a régiós revizorok mellett a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának Szokásos Piaci Ár-megállapítási és Transzferár Ellenőrzési Főosztálya felel, amely 2013. január 1-től főosztállyá vált. Ez is azt mutatta, hogy a NAV kiemelt területként kezeli a transzferárazási kérdéseket, valamint kapcsolt ügyletek ellenőrzését.
Az adótanácsadó szerint a transzferár-dokumentációs kötelezettségről ugyan a hatósági nyomásnak köszönhetően egyre több vállalkozásnak van tudomása, ám még mindig sokan nem veszik ezt eléggé komolyan, miközben a mulasztók többszörös büntetésre is számíthatnak.
Mekkora lehet a büntetés?
Ha ugyanis a vizsgálat után a NAV megemeli az adóalapot, akkor nem csupán az adókülönbözetet, például a hiányzó társasági adót kell befizetni, hanem bírságot is kirónak a revizorok, amelynek maximális mértéke az adóhiány 50 százaléka.
A hiányzó vagy nem megfelelően elkészített dokumentáció miatt maximum 2 millió forint a bírság, amelynek összege ismételt mulasztás esetén 4 millió forint is lehet; ugyanazon nyilvántartás elkészítésének újbóli elmulasztása esetén pedig az első esetben megállapított összeg négyszeresével is szankcionálhatóak a vállalkozások.
Így lehet elkerülni a bírságot
„Jelenleg Magyarországon egyetlen olyan eszköz van, amellyel kezelni lehet a jövőbeni transzferárkockázatokat, ez az úgynevezett szokásos piaci ár-megállapítási eljárás” – jegyezte meg Király Péter, hozzátéve: ezekben az eljárásokban az adózó maga mutatja be előzetesen az ügyletek transzferár-kezelését az adóhatóságnak, amely határozatban erősíti meg az árazást, illetve a szokásos piaci ártartományt.
A szokásos piaci ár-megállapítási eljárás másik nagy előnye – amellett, hogy általa elkerülhetőek az adóalap-kiigazítások és bírságok –, hogy a vállalkozásnak a határozattal lefedett időszakban, amely legalább három, de akár öt év is lehet, nem kell transzferár-dokumentációt készítenie.
„Tapasztalataink szerint a vállalatok folyamatosan ismerik fel ennek az eszköznek a jelentőségét, és ezt az adóhatósági statisztikák is alátámasztják, hiszen évről évre jelentősen növekszik a NAV-nak benyújtott kérelmek száma” – tette hozzá Király Péter.
Pam Bondit jelöli e tisztségre, miután a szexbotrányba keveredett Matt Gaetz lemondott jelöltségéről. 
