A DLA Piper nemzetközi jogi iroda szakértője szerint az elmúlt évek támogató hazai rendszerével a filmszakma és a gazdaság is profitál, hiszen megsokszorozódott a Magyarországon készülő alkotások száma, és a határokon belül elköltött büdzsék mérete is. Az Európai Bizottság többször foglalkozott a filmekhez nyújtott állami támogatások szabályozásával legutóbb 2009-ben, s ajánlásuk alapján működik az európai filmtámogatások rendszere a mai keretek között, egészen 2012. december 31-ig. Az ezt követő időszakra szóló immár végleges ajánlás (az eddigiek mindig deklaráltan valamilyen átmeneti időszakra szóltak) kidolgozása már megkezdődött. Ennek tervezetét az Európai Bizottság már közzé is tette, számos olyan változtatást javasolva, amely a magyarországi - és alapjában véve minden más európai - filmgyártás számára is kedvezőtlen elmozdulást jelentene.
|
A nyereséges hazai cégek adókedvezmény ellenében támogatást nyújthatnak a filmkészítő társaságok számára, miközben az összeget az adóalapjából és az adójából egyaránt levonhatják, a társasági adókulcs mértékének megfelelően (idén ez 10, illetve 19 százalék). A támogatott produkció pedig költségvetésének húsz százalékát is fedezheti e forrásból, miközben nemzetgazdasági szinten abból profitálunk, hogy a filmgyártók minden támogatott forint mellett négy másikat is Magyarországon költenek el. |
„Amennyiben a szabályozás a tervezet szerinti formában kerül véglegesítésre, úgy jelentős változások várhatóak, amelyek nemcsak Magyarországot, hanem valamennyi EU-s tagállam filmtámogatási rendszerét egyaránt érintik” – emeli ki dr. Horváth Mónika, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda partnere. „A tagállamok érvényben lévő filmtámogatási programjait 2013. december végéig kell összehangolni a Bizottság közleményében megfogalmazott ajánlással, így 2013 végéig módosítani kell a hazai a filmtörvényt is.” Már a közlemény megjelenését követő egy hónapon belül nyilatkozni kell a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy egyetértenek-e a bizottsági javaslattal. A válasz elmaradását a Bizottság úgy tekinti, hogy az adott tagállam nem ért egyet a javaslattal.
A tervezett változások a DLA Piper elemzése szerint csökkentenék a magyar filmipar potenciális bevételét. Míg az eddigi szabályok szerint a támogatás a filmgyártásra fókuszált, a jövőben ezt ki kívánják terjeszteni a filmkészítés valamennyi mozzanatára, az alapötlet megszületésétől kezdve a film közönséghez való eljuttatásáig. Különösen fájó pontot jelenthet a jövőben, amennyiben - összhangban a jelenlegi tervezettel -, a Bizottság nem engedné, hogy a tagállamok a jelenlegihez hasonló területi kötöttségeket szabjanak meg a támogatásra jogosító gyártási költségek elköltésének helyére. A tervezet szerint csupán az állami támogatás összegéig lehetne előírni, hogy a költségeket egy meghatározott területen - pl. Magyarországon - kell elköltenie a produkciónak. Mindez azt jelentené, hogy a jelenlegi költségtámogatási szabályozás aránya - 80 százalék magyarországi és 20 százalékban másutt felmerülő költség - nagyjából megfordulna, s csupán a támogatás összegével megegyező összeget kellene kötelezően Magyarországon elkölteni, a fennmaradó rész az EGT-n belül bárhol elkölthetővé válna, miközben ugyanolyan mértékű állami támogatásra jogosítana.
Noha a NAV legfrissebb elérhető adatsora azt mutatja, hogy a társasági adókedvezmény vállalati körben még mindig népszerű, - 2010-ben több mint 110 vállalkozás, összességében közel ötmilliárd forintos értékben pumpált támogatást a rendszerbe, - a sporttámogatás tavaly bevezetett rendszere már most jelentős konkurenciát teremt a filmiparnak. Nem lehet kizárni, hogy a tervezett változások még tovább növelnék a sport és színháztámogatások kedveltségét a fentiekre tekintettel hazainak már semmilyen szempontból nem tekinthető filmekkel szemben. Változtatna a szabályozás a tagállamok közötti, harmadik országbeli nagyprodukciók egyes tagállamokba vonzását célzó verseny keretein is. Bevezetné az "európai alkotás" definícióját, amelybe a nagy amerikai, kanadai vagy újzélandi, azaz nem EU-s produkciók sok esetben nem férnének bele, így a tervezet szerint támogatási intenzitásuk a tényleges költségekkel fordított arányban lecsökkenne.
A nem európai alkotások esetén a maximális támogatási intenzitás a film költségvetésének függvényében csökkenne, 10 millió euró alatt a támogatás maximális intenzitása 50 százalék 10-20 millió euró között a támogatás maximális intenzitása 30 százalék, 20 millió euró felett a támogatás maximális intenzitása pedig 10 százalék lenne. Praktikusan mindez azt jelentené, hogy egy 100 millió eurós filmnél (30 milliárd Ft), amelynek a támogatása ma 20 százalékos, azaz 20 millió eurós (6 milliárd Ft) a Filmtörvény alapján, a tényleges támogatást a jövőben 16 millió euróban (4,8 milliárd forint) maximálnák. A támogatás feltételeként javasolt kötelezettségek előírása így pl. az online terjesztési jogok harmadik fél számára történő értékesítése pedig alapvetően megnehezítheti a filmek finanszírozhatóságát. „A verseny valóban kiegyenlítődik, hiszen minden tagállam számára, ahol jelenleg valamilyen állami filmtámogatási rendszer működik, hasonló problémákat jelentenek ezek a pontok”- véli Horváth Mónika a DLA Piper nemzetközi jogi iroda partnere.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
