Posztl András, a DLA Piper Hungary irodavezető partnere a közleményben ismertette, a háttérben geopolitikai és makroökonómiai tényezők állnak. Az orosz-ukrán háború kitörése tavaly márciusban mintegy 150 milliárd dollár értékű ügyletet hiúsított meg. A megromlott kínai-nyugati viszony pedig jelentős visszaesést okozott Kína amerikai befektetéseiben. Míg 2016-ban 29 milliárd dollár befektetést eszközölt Kína az Egyesült Államokban, addig 2022-ben ez 1,6 milliárd dollárra esett vissza.
Amerika és Európa viszonylatában nőtt a befektetési hajlandóság, javult a tranzakciós aktivitás, aminek egyik fő oka a dollár árfolyamának erősödése volt. Posztl András kiemelte, hogy a második fél évben az amerikai kamatemelkedés finanszírozási korlátokat jelentett, így a tranzakciók száma visszaesett.
Európában még Amerikához képest is jelentős volt a tranzakciós aktivitás visszaesése - mondta, hozzátéve, hogy a kelet-közép-európai és délkelet-európai régió viszonylag egészséges szinten maradt. A csökkenést a nyugat-európai országok mérsékelt vállalatfelvásárlási aktivitása okozta. Ezt részben az euró, illetve a helyi devizák gyengülése okozta.
A szakértő emlékeztetett, leginkább a TMT - a technológia, média és telekommunikációs - és az energia szektorok uralták a globális M&A piacot. Jó példa erre Magyarország esetében a Vodafone felvásárlása- jelezte.
Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: Magyarországon a hullámzó vállalatfelvásárlási aktivitás ellenére 2022-ben néhány kifejezetten sikeres magántőke-befektetői exit is volt. Kiemelte: a tavalyi év korántsem csak a negatívumokról szólt. A magántőke-befektetők várhatón óvatosabbak lesznek 2023-ban is, elhúzódhatnak a döntéshozatali folyamatok. A magas kamatlábak nehezítik a felvásárlások finanszírozását nemcsak Magyarországon, hanem az egész kelet-közép-európai régióban is - közölte. (MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 21,06 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
