Közép-Kelet-Európa megőrizte 2021-es teljesítményét, miközben világszerte jelentősen csökkent a vállalatok egyesülésére (merge) vagy felvásárlására (acquisition) irányuló M&A aktivitás.
A globális M&A tranzakciók összértéke tavaly mintegy 3600 milliárd dollárra esett vissza a korábbi rekordmagas, csaknem 5800 milliárd dollárról, ami közel 40 százalékos visszaesés. Az M&A ügyletek száma is visszaesett: a 2021-es 66 ezerről 56 ezerre csökkent 2022-ben. Mindhárom nagy piac – az Egyesült Államok, Európa és Ázsia csendes-óceáni térsége – 2022-ben jelentős csökkenést mutatott 2021-hez képest, Közép-Kelet-Európa ugyanakkor megőrizte 2021-es teljesítményét, ebben a régióban csak minimális visszaesés volt tapasztalható – mutatott rá az Allen & Overy 2022-es globális M&A Insights jelentése.
Magyarországon jelentős volt az állami szerepvállalás
Közép-Kelet-Európában 2021-hez képest 2022-ben lényegében nem változott a tranzakciók összértéke és csak csekély visszaesés volt tapasztalható. 2022-ben több mint 29,84 milliárd dollár volt a tranzakciók összértéke (1273 ügylet), a 2021-es mintegy 30,4 milliárd dollárhoz képest (1383 ügylet). 2022-ben az M&A tranzakciók értéke alapján a közép-kelet-európai régió három legnagyobb piaca: Lengyelország (19,47 milliárd dollár, 471 ügylet), Magyarország (3,24 milliárd dollár, 84 ügylet) és Románia (2,4 milliárd dollár, 166 ügylet) volt.
Magyarországon az M&A tranzakciók összértéke több mint 50 százalékkal nőtt, a 2021-es 2,13 milliárd dollárról 2022-ben 3,24 milliárd dollárra emelkedett, amelyben a jelentős állami szerepvállalás is közre játszott.
A hazai teljesítmény fontos része, hogy a közép-kelet-európai régióban Magyarországon valósult meg az év legnagyobb Lengyelországon kívüli ügylete, amelyben a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-t vásárolta fel a 4iG 1,783 milliárd dollárért. Idén a piaci pletykák szerint jelentős kiskereskedelmi felvásárlás jöhet, itt – a sajtótéjékoztatón – a Tesco és az Auchan került szóba, mint potenciális célpontok. Noha hallani ilyen kormányzati szándékokról, piaci elemzők szerint kétséges, hogy a globális láncokról leszakított kiskereskedelmi egységek képesek-e versenyképesek maradni egy ilyen kis piacon, mint a magyar, hiszen a mérethatékonyság lehetett a CBA-modellnek is az egyik fő problémája.
A magyarországi üzletek között említhető az Aegon a 830 millió euró értékű felvásárlása, amelyben a holland biztosító értékesítette magyarországi, lengyelországi, romániai és törökországi biztosítási, nyugdíj- és vagyonkezelési üzletágát a Vienna Insurance Group AG részére, amely 2022-ben zárult le.
A globális visszaesés közepette Lengyelország megerősítette pozícióját a közép-kelet-európai régió vezető piacaként a következő tranzakcióknak köszönhetően: a Polskie Gornictwo Naftowe I Gazownictwo Sa közel 9,3 milliárd dollárért felvásárolta a Polski Koncern Naftowy ORLEN SA-t, a Polski Koncern Naftowy ORLEN SA mintegy 3,7 milliárd dollárért vette meg a Grupa Lotos SA-t, illetve a német Allianz SE pedig 2,94 milliárd dollárért vásárolta meg az Aviva lengyelországi üzletágát.
A közép-kelet-európai régióval szemben, ahol jelentős szerepet játszik az állami szerepvállalás, globális szinten jellemző, hogy a növekvő inflációval kapcsolatos makrogazdasági bizonytalanság és az olyan események, mint az ukrajnai háború kitörése, valamint a Covid19-világjárvány utáni ellátásilánc-problémák együttesen gyengítették a stratégiai vevők akvizíciós kedvét. A pénzügyi és magántőke-befektetőket eközben a finanszírozási lehetőségek szűkülése fogta vissza tőketartalékaik mozgósításában.
Az energetikai és infrastrukturális M&A ügyletek értéke minden más ágazatét felülmúlta
A jelentés szerint az új globális piaci körülmények különösen a technológiai tranzakciókat érintették hátrányosan, ezért jelentősen visszaesett az M&A aktivitás a technológiai szektorban. Az energetikai és infrastrukturális M&A ügyletek értéke viszont minden más ágazatét felülmúlta a 2022 júniustól novemberig tartó időszakban, miközben az energia iránti globális kereslet új piaci korlátozásokba ütközött, és az Oroszországból származó ellátás jelentősen lecsökkent. Az energetikai és infrastrukturális M&A tranzakciók lendülete várhatóan 2023-ban is megmarad. Az Allen & Overy szerint 2023-ban még potenciálisan erős M&A aktivitás jellemezheti a fogyasztói, a gyógyszeripari, valamint várhatóan a bánya- és fémipari ágazatokat.
Általánosságban a globális piac helyzetéről elmondható, hogy jelenleg a stabil árbevételi forrást eredményező, tartós befektetési eszközök körén kívül a bankok gyakran csak akkor készek a finanszírozásra, ha a hitelfelvevő vagy kötvénykibocsátó vállalja a piaci kockázat 100 százalékát.
Ezek az okok vezettek oda, hogy az amerikai kontinensen az M&A tranzakciók összértéke a 2021-es több mint 2780 milliárd dollárról (21 513 ügylet), 2022-ben mintegy 1750 milliárd dollárra (18 342 ügylet) csökkent. Európában a tranzakciók összértéke a 2021-es mintegy 1400 milliárd dollárról (21 140 ügylet) 2022-ben megközelítőleg 852 milliárd dollárra (19 109 ügylet) esett vissza. Hasonlóképpen, Ázsia csendes-óceáni térségében (Közép-Ázsiát kivéve) a tranzakciók értéke a 2021-es több mint 1220 milliárd dollárról (17 035 ügylet) 2022-ben megközelítőleg 835 milliárd dollárra (12 819 ügylet) csökkent.
A nemzetbiztonsági szempontok kiemelt jelentőségűek lettek
A jelentés szerint a globális piaci viszonyok mellett a szigorodó szabályozás is tovább nehezítette a nagyszabású tranzakciók lebonyolítását. „2020 óta példátlan mértékű változásnak lehettünk tanúi a külföldi befektetések nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatban, különösen a nyugati piacokon. Magyarországon például két ilyen, párhuzamosan működő engedélyezési rendszer is van, de a 27 uniós tagállamból 19, világszerte pedig összesen több mint 100 ország alkalmaz külföldi befektetések esetén valamilyen nemzetbiztonsági engedélyezési rendszert. Ez jelentősen megnöveli a határokon átnyúló ügyletek komplexitását. Tavaly globálisan az 500 millió dollár értéket meghaladó külföldi befektetési ügyleteink felénél egy vagy több nemzetbiztonsági jóváhagyásra volt szükség – 2020-ban még 23 százalék volt ez az arány. Ugyanebben az időszakban az alacsonyabb értékű ügyletek esetében is hasonlóan megduplázódott az engedélyköteles közvetlen külföldi befektetések aránya, amely a 2020-as 8 százalékról 2022-ben 16 százalékra emelkedett” – összegezte Kőmíves Attila, az Allen & Overy Budapest vezető ügyvédje és versenyjogi szakértője.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
