Cindy McCain az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt elmondta, hogy a finanszírozás hiánya miatt az ügynökség kénytelen volt csökkenteni emberek millióinak élelelmiszeradagjait, és várhatóan további megszorításokra is szükség lehet. A WFP vezérigazgatója, John McCain néhai amerikai szenátor özvegye hangsúlyozta, hogy a világban jelenleg egyidejűleg zajló váláságok miatt egyre nagyobb a szükség a globális humanitárius segítségre. Mint mondta:
a WFP becslései szerint több mint 50 országban csaknem 47 millió ember van egy lépésre az éhezéstől, és a becslések szerint 45 millió öt év alatti gyermek alultáplált.
A római székhelyű WFP 79 országból gyűjtött adatai alapján 783 millió ember - a Földön minden tizedik ember - minden este éhesen tér nyugovóra. Több mint 345 millió embernek kell szembenéznie a súlyos élelmiszerhiánnyal, s számuk most csaknem 200 millióval több, mint a koronavírus-világjárvány előtt.
A WFP szerint "a háborús konfliktusok, a gazdasági válságok, az éghajlati szélsőségek és a műtrágyaárak emelkedésének halálos kombinációja" áll a magas számok hátterében. A pandémia és az ukrajnai háború gazdasági következményei miatt az élelmiszerárak világszerte olyan magasba emelkedtek, ami emberek milliói számára már elérhetetlen, miközben a magas a műtrágyaárak miatt visszaesett a kukorica, a rizs, a szójabab és a búza termelése.
McCain az üzleti élet vezetőit megszólítva arról beszélt, hogy az éhezés és szegénység hatékony kezeléséhez, és a humanitárius szükségletek hosszú távú csökkentéséhez erősíteni kell a több ágazatot is érintő partneri kapcsolatokat. Mint mondta: nem csak a finanszírozásra kell koncentrálni, hanem az innovatív megoldások keresésére is a humanitárius segítségre szorulóknak nyújtott támogatásokban.
Michael Miebach, a Mastercard vezetője hozzászólásában kiemelte, hogy miközben a finanszírozás továbbra is fontos, a vállalatok többet is tudnak nyújtani. "A magánszektor készen áll rá, hogy a közszférával együttműködve kezelje az előttünk álló kihívásokat" - mondta rámutatva, hogy "az üzleti élet nem lehet sikeres egy hanyatló világban" .
Jared Cohen, a Goldman Sachs globális ügyekért felelős elnöke hangsúlyozta, hogy "a globális cégek felelősséggel tartoznak részvényeseik, ügyfeleik, alkalmazottaik, közösségeik és a szabályokon alapuló nemzetközi rend iránt, amely lehetővé teszi számunkra az üzleti tevékenységet". Hozzátette, hogy vállalkozásoknak helyi kapcsolataik felhasználásával gyorsan kell cselekedniük, és a humanitárius segítségnyújtáshoz szakértelmüket kell nyújtaniuk.
Lana Nuszeibeh, az Egyesült Arab Emírségek ENSZ-nagykövete elmondta, hogy az ENSZ idén több mint 54 milliárd dollárt kért a tagországoktól, de mostanáig ennek az összegnek a 80 százaléka nem érkezett meg, ami "a rendszer válságát jelzi". Nuszeibeh ugyancsak kiemelte, hogy közszféra és a és magánszféra közötti partnerségek ma már kulcsfontosságúak a humanitárius munkában. Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet szerint a finanszírozás hiánya miatt "nagy veszélyben vannak" azok, akik a legjobban rászorulnak a segítségre. Felidézte, hogy 2023-ban a vállalatok kivették a részüket a humaitárius segítségnyújtás finanszírozásából - egyebek mellett Haitin és Ukrajnában -, de szükség van a további segítségükre, a kapacitásaikra, a tudásukra és az innovációikra is. (MTI)
Ez a „gig economy.” 
