A pénzügyi és vagyongazdálkodás területét érintően, valamint a belső kontrollrendszer kialakításában és működtetésében tárt fel hiányosságokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két kórház ellenőrzése során. Mind a fenntartónak, mind a kórházaknak tett intézkedési javaslatokat- közölte a szervezet csütörtökön.
Ki a jó gazda?
Az ÁSZ a Zala Megyei Kórház, valamint a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak 2008 és 2013 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését végezte el. A számvevőszék hangsúlyozza, hogy nem a feladatellátást vagy a jogi környezetet vizsgálja, hanem a gazdálkodás szabályszerűségét, illetve hogy a pénzügyi és vagyongazdálkodás megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak és a belső szabályzatoknak, valamint hogy érvényesült-e a gazdálkodási folyamatokban az integritási szemlélet, a korrupcióval szembeni veszélyeztetettség csökkentése érdekében.
A Szent János Kórház ellenőrzési tapasztalatait összegezve az ÁSZ megállapította, hogy az irányítói hatásköröket a 2008-2011. közötti időszakban a Fővárosi Közgyűlés részben szabályszerűen, a 2012-2013. közötti időszakban a miniszter szabályszerűen gyakorolta, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) elődje, a Gyemszi a vonatkozó jogszabályi előírásokat ugyanakkor hiányosan érvényesítette.
Komolyabb hiányok
A tulajdonosi és fenntartói jogutódlásban a jogszabályi előírások hiányosan érvényesültek, az ellenőrzött időszak végéig nem született meg az önkormányzat és a kormány közötti megállapodás, valamint az önkormányzat és a Gyemszi közötti átadás-átvételi megállapodás - olvasható a jelentésben, amely szerint a hatékony gazdálkodáshoz sem a közgyűlés, sem a Gyemszi nem határozott meg a kórház részére mérhető teljesítménykövetelményeket. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése összességében szabályszerű volt.
Megállapították továbbá: a pénzügyi gazdálkodást az ellenőrzött időszakban fokozódó likviditási nehézségek jellemezték, a fizetőképesség 2012-től nem volt biztosított, mivel nagyobb kötelezettséget vállaltak, mint amire pénzügyi fedezet rendelkezésre állt. A szállítói kötelezettségállomány 787,1 millió forintról 426,2 millió forinttal, (54,1 százalékkal) 1213,3 millió forintra növekedett az ellenőrzött időszak végére. Az egészségügyi intézmény a 2012. évi bevételi elmaradás ellenére nem tett eleget az előirányzat csökkentési kötelezettségének - olvasható a dokumentumban.
Az ÁSZ-jelentés kitér arra, hogy a Gyemszi a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályi előírásokat hiányosan érvényesítette, aminek következtében elmaradt a központosított közbeszerzésekből fakadó előnyök kihasználása, a kórház által végrehajtott beruházások pedig nem ellensúlyozták az eszközök amortizációját.
A Zala Megyei Kórház esetében megállapították, hogy az irányító szervi hatásköröket 2008-2011. között a Zala Megyei Közgyűlés szabályszerűen gyakorolta, 2012-2013-ban a Gyemszi a vonatkozó jogszabályi előírásokat hiányosan érvényesítette. A megyei önkormányzat és a Gyemszi között megkötött átadás-átvételi megállapodás tartalmában nem volt teljes körű, és ez kockázatot hordozott az állami vagyon védelme és a felelős gazdálkodás tekintetében. A hatékony gazdálkodáshoz sem a közgyűlés, sem a Gyemszi nem alakított ki mérhető teljesítménykövetelményeket.
Az ellenőrzési jogosultságait az Emmi és a Gyemszi szabályszerűen gyakorolta, a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem biztosította a szabálytalanságok megelőzését, feltárását, valamint nem biztosított megfelelő feltételeket a szervezet integritását veszélyeztető korrupciós kockázatokkal szemben, ezért e kontrollok szintje fejlesztendő.
Elszámították
Az ellenőrzés során feltárták, hogy a pénzügyi gazdálkodást folyamatosan fennálló és fokozódó likviditási nehézségek jellemezték, az intézmény fizetőképessége nem volt biztosított, mivel nagyobb kötelezettséget vállalt, mint amire pénzügyi fedezete rendelkezésre állt. A szállítói kötelezettségállomány az ellenőrzött időszakban mintegy 1,5 milliárd forintra (102,3 százalékkal) emelkedett, annak ellenére, hogy a kórház 2009-2013. között a szállítói kötelezettségek csökkentésére összesen 1,43 milliárd forint önkormányzati, illetve konszolidációs támogatást kapott.
A lejárt szállítói tartozásállomány újratermelődött, a késedelem mértéke az ellenőrzött időszak végére emelkedett - áll a jelentésben, amely megállapította azt is, hogy a kórház 2009-2011. között a törvényi előírások ellenére nem folytatott le közbeszerzési eljárást - gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, takarító és tisztítószerek, közműszolgáltatások esetében - mintegy 1,5 milliárd forint összegben.
2012-2013-ban egyes beszerzéseknél ugyancsak nem történt meg az előírt eljárások lefolytatása, és irányító szervi hatáskörében a Gyemszi nem gondoskodott a közbeszerzések központosított lefolytatásáról, melynek következtében elmaradt a központosított közbeszerzésekből fakadó előnyök kihasználása - írja az ÁSZ.
Megállapították továbbá, hogy a kórház vagyona 2008-2013. között 1,42 milliárd forinttal (22,4 százalékkal) csökkent. Az eszközök visszapótlásához szükséges előirányzat-keret, illetve fedezet nem állt rendelkezésre, a végrehajtott beruházások nem ellensúlyozták az eszközök elszámolt amortizációjában megjelentő avulást, az eszközök használhatósági foka minden eszközcsoportnál csökkent.
Az ÁSZ az ÁEEK főigazgatójának a két ellenőrzés során összesen öt, a zalai intézmény főigazgatójának hét, a Szent János Kórház főigazgatójának pedig négy javaslatot tett, amelyek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. A két kórházról szóló jelentésen túl több intézmény ellenőrzése jelenleg is folyamatban van - jelezték.
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
