Az euróövezet gazdasági hangulatindexe 112,7 pontra csökkent az előző negyedévben mért 118,9 pontról, ennek ellenére még mindig felette van a hosszú távú átlagértéknek. A hangulatindex csökkenése egyaránt tulajdonítható az aktuális gazdasági helyzet romló megítélésének és a korábbinál valamivel borúlátóbb kilátásoknak. A felmérésbe bevont gazdasági szereplők szubjektív és a kilátásokról alkotott véleménye is lefelé módosult.
Mit jelent mindez?
A Wolrd Economic Survey eredményei arra engednek következtetni, hogy idén mindössze 1,6 százalékos GDP-növekedésre lehet számítani, mivel egy tagállamban sem tapasztalhatóak egy átfogó gazdasági fellendülés megindulására utaló jelek. Ebből a szempontból Németország és Írország van a legjobb helyzetben a kérdőívet kitöltő gazdasági szereplők szerint, de az eredmények itt is elmaradtak az első negyedévitől. A legkedvezőtlenebb eredményt a csekély javulás ellenére is Görögország és Finnország helyzet megítélésében hozta. A szubjektív helyzetmegítélés alsó harmadába Olaszország, Portugália, Spanyolország és Ausztria esett. Franciaországban a helyzet megítélése pedig némi javulás ellenére is túlnyomórészt rossz.
A pesszimista hangulatot az ipari teljesítmény meglátása is árnyékolja, erről itt írtunk bővebben. >>>
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
