A hiányszám megegyezik a január elején publikált előzetes adattal, a tavalyi hiány 36 százalékkal haladta meg az előirányzatot. Az NGM azonban kiemeli: az elmaradt uniós bevételeket is figyelembe véve a pénzforgalmi hiány jelentősen kedvezőbb a költségvetési törvényben jóváhagyott összegnél.
Az uniós bevételek elmaradása az államháztartás eredményszemléletű, azaz az uniós módszertan szerinti egyenlegét nem befolyásolja, ezeket a költségvetés elszámolhatja - hangsúlyozta a tárca a jelentésben. Az előzetes pénzforgalmi bevételi és kiadási számadatok megerősítik, hogy alacsonyabb lehet a deficit a kitűzött 2,4 százalékos bruttó hazai termék- (GDP) arányos uniós módszertan szerinti hiánycélnál, a GDP 2 százaléka körül alakulhat - írták.
|
| A központi költségvetés főösszegeinek alakulása és az egyenleg változása 2015-ben. Grafikonok forrása: NGM |
Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 1195,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 24,9 milliárd forintos deficittel, míg az elkülönített állami pénzalapok 2,2 milliárd forintos szufficittel zárták a tavalyi évet.
Az NGM kiemelte: az emelkedő béreknek, valamint a foglalkoztatás és a fogyasztás élénkülésének köszönhetően kiegyensúlyozott növekedési pályára állt a magyar gazdaság. A kedvező folyamatok eredményeként 2015-ben az államháztartás hiánya 2 százalék körül lesz, míg az államadósság szintje várhatóan 76 százalék alá csökken - áll a tárca jelentésében.
|
| A központi költségvetés főbb bevételeinek havonkénti alakulása 2015-ben. |
Jobban nőttek a fizetések
Pozitív hatással van a költségvetési folyamatokra, hogy a bruttó keresetek a tervezett 4,8 százalék helyett 6,2 százalékkal emelkedtek, míg a foglalkoztattak száma 563 ezerrel nőtt 2010 óta - írta az NGM. Kedvező hatása van az alacsony, nulla százalék körüli inflációnak, a pozitív külkereskedelmi mérlegnek és a tartósan alacsony olajáraknak is. A tárca kiemelte az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) és az online pénztárgépek bevezetését, aminek köszönhetően mintegy 550 milliárd forinttal haladták meg az adóbevételek az előirányzatokat.
A központi költségvetés 2015. évi bevételei mintegy 128 milliárd forinttal alacsonyabbak lettek az előző évinél, elsősorban az uniós bevételek elmaradása miatt. Több bevétel folyt be viszont az előző évhez képest - egyebek mellett - a társasági adóból, az általános forgalmi adóból (áfa), a személyi jövedelemadóból (szja). A bevételek mintegy 807 milliárd forinttal haladták meg a törvényi módosított előirányzatot.
A központi költségvetés 2015. évi kiadásai mintegy 251 milliárd forinttal haladták meg az 2014-est. Ennek oka a tárca szerint elsősorban az, hogy az előfinanszírozott uniós kifizetéseket a kormány a kedvezményezettek részére teljesítette, ami mintegy 570 milliárd forintos kiadásnövekedést jelentett. A központi költségvetés kiadásai a törvényi módosított előirányzatot csaknem 1162 milliárd forinttal haladták meg tavaly az NGM jelentése szerint.
A kamatkiadások 2015-ben 1205,8 milliárd forintot tettek ki, 140,1 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző évben. A kamatbevételekből 232,5 milliárd forint folyt be a büdzsébe, ami 102,0 milliárd forinttal marad alatta az előző évinek. A nettó kamatkiadás (973,3 milliárd forint) így összességében 38,1 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző évhez képest. A kamategyenleg a 2015. évi törvényi előirányzathoz viszonyítva is mintegy 14 milliárd forinttal kedvezőbb lett - írta az NGM.
A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások a 2015. évben 109,3 milliárd forintot tettek ki, ami 14,6 százalékkal alacsonyabb a 2014. évinél. Az eltérés legfőbb oka, hogy 2015. február 1-jével a devizahitel-adósok tartozásállományát forintosították.
A főbb adóbevételek a 2014. évhez viszonyítva 848 milliárd forinttal magasabban alakultak.
A 2015. évben a költségvetésnek 5508,8 milliárd forint bruttó áfa-bevétele keletkezett, amely a 2014. évi bázisértéket (5140,9 milliárd forint) 367,9 milliárd forinttal (7,2 százalékkal) múlta felül.
Személyi jövedelemadóból 1688,6 milliárd forint bevétele volt a büdzsének tavaly, amely az 1772,7 milliárd forintos bruttó befizetés és a 84,1 milliárd forintos kiutalás egyenlege. Ez a bevétel a költségvetési előirányzatnál 3 százalékkal, a 2014. évi teljesítésnél 99,5 milliárd forinttal magasabb.
| A teljes körű adatok március végén, az Európai Uniónak hivatalosan megküldendő jelentéssel egyidejűleg válnak publikussá. |
A jövedéki adóból származó bevétel 2015-ben 998,4 milliárd forintot tett ki, amely a módosított előirányzatot 46,9 milliárd forinttal (4,9 százalékkal) múlta felül. Ehhez elsősorban a dohánytermékek adójegy elvitele, valamint az üzemanyag-forgalom kedvezőbb alakulása járult hozzá.
A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadójából tavaly december végéig a központi költségvetésnek 149,6 milliárd forint bevétele származott, amely az előirányzatot 3,7 százalékkal, a 2014. évit 1,0 milliárd forinttal haladta meg.
Pénzügyi tranzakciós illetékből 207,7 milliárd forint bevétele keletkezett a büdzsének tavaly, amely a költségvetési előirányzatot 0,7 százalékkal haladta meg, az előző évi teljesítéstől viszont 70,2 milliárd forinttal maradt el, a kincstári befizetések csökkenése miatt.
Kína minden más országnál több adatot és kutatási eredményt osztott meg a nemzetközi közösséggel a Covid-19 vírus visszakövethetőségéről. 
