Átalakítaná a kormány a Molt terhelő Ural-Brent árkülönbözet adóját – írja a Telex. A javaslat szerint ha az orosz Ural olaj és a Brent ára között hordónként 2 dolláros árkülönbözet alakul ki, az árrés 50 százaléka adókötelezettség, ha pedig 5 dollárnál nagyobb a különbözet, az 5 dollár feletti részre 95 százalékos adókulcs vonatkozik. Ezt az adónemet 2027-re is kiterjesztené a kormány.
A jelenlegi rendszerben a különadó alapját a Brent és az orosz olaj beszerzési ára közötti pozitív különbség hordónként 5 dollárral csökkentett összege adja. Vagyis 5 dollár árkülönbözetig nincs adó, afelett 95 százalék. A tervezett új rendszerben azonban, ha azt megszavazzák, csupán 2 dollár különbözetig nincs adó, 2 és 5 dollár között 50 százalékos, 5 dollár felett 95 százalékos adó terheli az árkülönbözetet. A Pénzügyminisztérium idén 6,25 milliárd forintra, jövőre pedig 15 milliárd forintra becsüli a változtatásból származó adóbevételt, bár az olajárak volatilitása miatt ez változhat.
A tervezett módosítás úgy is értelmezhető, hogy a Mol ösztönzőt kap arra, hogy növelje a nem orosz olaj beszerzését, de úgy is, hogy csökken az érdekeltsége a jó üzletek megkötésére, hiszen az állam fokozott mértékben elvonja azok nyereségét. Az adót nagyjából úgy számolták ki, hogy gyakorlatilag a Molnál hagyja a hosszabb távú Ural–Brent-differencia átlagát, felette adóztat.
A Telex úgy tudja, Magyar Péter miniszterelnök szorosan követi a Mol-NIS üzletet, előzetes összefoglalókat is kér. A tranzakció véglegesítése még folyamatban van, de a szektoron belül úgy tudni, hogy az amerikaiak is pozitívak, újabb hosszabbítást adtak a tárgyalásokra és a NIS működésére. Egyszer azonban elfogyhat a türelmük: ha nincs deal, akkor az orosz tulajdonú NIS-sel a szerbek megint szankciókat kaphatnak, és veszélybe kerülhet az ellátásuk biztonsága.
Átalakítanák a különbözeti adót. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
