Az EU-ban összesen négyféle módon szavazhatnak azok, akik külföldön élnek: lehetőség van a levélben szavazásra, a külképviseleti voksolásra, az e-szavazásra és a megbízott útján történő szavazásra. A 28 tagállamból négy olyan ország (Csehország, Írország, Málta és Szlovákia) van, ahol nincs mód arra, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodó állampolgár voksolhasson.
A külképviseleti szavazás lehetőségét 21 tagországban biztosítják: Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Szlovéniában, Spanyolországban és Svédországban.
Három tagországban - Németországban, Luxemburgban, és Nagy-Britanniában - ugyan biztosított a külföldön élők szavazása, de nem a külképviseleteken.
| Minden idők legfontosabb választásaÚgy tűnik, az Európai Unió eddigi legizgalmasabb választása lesz egy hét múlva. Hogy miért? Nemrég Gáspár András brüsszeli háttérbeszélgetések alapján szedte össze a legfontosabb szempontokat. A magyar választópolgárok egyáltalán mire szavazhatnak? Hétfő reggeli cikkünkből kiderül. Sorra vettük a választáson induló 9 párt, pártszövetség programját. |
Tizenöt olyan ország van, ahol levélben lehet szavazni: Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Lettországban, Litvániában Luxemburgban, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában.
Vagyis Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában egyaránt lehetőség van a levélben, illetve a külképviseleten történő szavazásra.
Az internetes voksolásra Észtországban van mód, és van négy olyan ország (Belgium, Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság), ahol meghatalmazott útján is szavazhat a választópolgár.
Bulgária, Görögország és Olaszország esetében csak egy másik uniós országban élő választópolgárok szavazhatnak, a többi tagállamnál nincs ilyen megkötés a külföldön élők szavazásával kapcsolatban.
A japán jegybank elnöke tovább emelné az alapkamatot. 
