A kormányhivatalok megalakulásához hasonlatos folyamat lesz az elsőfokú építésügyi hatósági feladatok átadása. Az önkormányzatoknak nem csupán a hatásköröket, de a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrát, sőt esetenként a feladat ellátásához használt épületet is át kell adniuk a feladatellátással megbízott kormányhivataloknak – összegez Szűcs Balázs, IX. kerületi főépítész, aki azonban úgy véli, hogy a gyakorlatban nem sok minden változik.
Bár a törvénymódosításban az önkormányzatok jogköreik újabb csorbítását látják, az állampolgárok számára alig lesz érzékelhető a változás. Egyrészt azért, mert az építési ügyekkel foglalkozó ügyintézőket nem lesz hová áttelepíteni, így várhatóan még jó ideig ugyanannál az asztalnál fognak ülni, ahol eddig, legfeljebb az ajtó melletti táblán szerepel majd a jegyzői hivatal helyett az illetékes kormányhivatal neve. Bár a főépítész szerint jobb lenne, ha a névváltozást követné a fizikai elkülönülés is, mert így nagy az állampolgári fejekben a zűrzavar, hogy melyik ügy pontosan hová is tartozik.
De azért sem várható nagy zavar a törvénymódosítás bevezetésének tervezett időpontja, 2020. március elseje után, mivela 300 négyzetméter alatti családi házak építéséhez 2017 óta nem kell építési engedély, elég interneten keresztül feltölteni a részletes kiviteli tervet. Az építtető magánszemély ilyen formán nem is találkozik az ügyintézővel.
Ráadásul az eljárást az idén tovább egyszerűsítették, így októbertől a saját célra építkező magánszemélyek építkezésénél már nem lesz kötelező az építési napló vezetése, a tervezői művezetés, valamint a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás sem. Sőt a 300 négyzetméteres korlátot is eltörölték és immáron 1200 négyzetméterig bárki szabadon építhet villát, kastélyt vagy hangárt, ha az egy lakásos ingatlanként funkcionál majd. Építési engedélyre csak az ennél is nagyobb, több lakásos, illetve nem lakhatási célú ingatlanok esetében van szükség.
A ferencvárosi főépítész ezt sokkal aggályosabbnak tartja, mint az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök elvételét a jegyzőktől. Az önkormányzatoknak ugyanis már eddig sem volt túlságosan nagy beleszólásuk abba, hogy mi épül az általuk igazgatott településen, hiszen az építkezések elkezdéséről szóló bejelentéseket a jegyzőnek nyújtották be, aki csupán jogi szempontból értékelte a dokumentációt.
A szakmai kontrollt már eddig sem a jegyző jelentette, hanem az önkormányzatok mellett működő tervtanácsok (már ahol van ilyen), amelyek véleményezték a beadott terveket.A törvénymódosítás egyelőre nem nyúl ahhoz a szabályhoz sem, miszerint az építkezőknek – az egyszerű bejelentés alapján építkezőknek is - be kell tartaniuk az adott településre, falura, kerületre, városra vonatkozó településkép-védelmi rendeletben foglaltakat.Ez vonatkozik a különféle reklámhordozók kihelyezésére és a köztéri alkotásokra is. Az egyre kényesebbé váló szoborállítási ügyeket egyelőre nem érinti a tervbe vett változás, az továbbra is a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Megmarad továbbá a főépítészi egyeztetési kötelezettség is, így a nagyobb, településképi szempontból fontos beruházásokról bizonyosan értesülnek a helyhatóságok. Az már más kérdés, hogy a település számára fontos szakmai szempontokat mennyire sikerül érvényesíteni.
Az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok hatáskörét és területi illetékességét a 343/2006-os kormányrendelet, illetve mellékletei határozzák meg. Kivételt képeznek ez alól a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások, amelyek megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló szintén 2006-os törvény (ennek nyomán készült a kormányrendelet) fő célja az ügyintézési határidők csökkentése volt. Ezt később egyre lejjebb szorították, a korábban 4 hónapig is elhúzódó környezethasználati engedélyezési eljárás határidejét például 2012-ben legfeljebb 60 napban maximálták.
Az építésügyi hatósági hatásköröket 2013-ban osztották szét a jegyzők és a kormányhivatalokban működő építésügyi, illetve építésügyi és örökségvédelmi hivatalok között. Ezt 2015-ben tovább központosították: a közigazgatási szervezetrendszer átalakításakor a zöldhatóságokat a kormányhivatalokba integrálták. A megszűnő építésügyi hivatalok hatásköreit a kormányhivatalok vették át, mint ahogy a szakhatóságok feladatait is.
Fővárosi útügyekben például a III. kerületi kormányhivatal dönt, természetvédelmi kérdésekben a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala. A kiemelt beruházások ügyében pedig Budapesten két hivatal jár el: Budán az I. kerületi, Pesten az V. kerületi kormányhivatal építésügyi, örökségvédelmi és építésfelügyeleti osztálya. A lakóknak, civil szervezeteknek szinte esélyük sincs a beavatkozásra, de még az ügyiratok megtekintése is erősen korlátozott. Ezt nem érinti a tervbe vett változtatás.
A központosítási folyamatot azonban felerősíti az újabb törvénymódosítással a kormány, hiszen sok más feladat után az elsőfokú építésügyi engedélyezést is elveszi az önkormányzatoktól. Bár a kedden benyújtott indítvánnyal a kormány hivatalos célja a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének átszervezése.
A tervezett intézkedések között szerepel, hogy megszüntetnék a megyeszékhelyek járási hivatalait, feladataik visszakerülnének a megyei kormányhivatalokhoz. A járási (fővárosi, kerületi) hivatalok a jövőben csak járási szintű ügyekkel foglalkoznának, a megyei szintű ügyeket a fővárosi és megyei kormányhivatalok látnák el. Ezzel egyszerűsítenék a hatósági szervezetrendszert.
A fenit egyszerűsítés részeként az önkormányzati jegyzői építésügyi feladatok is a kormányhivatalokhoz kerülnek, ha a Parlament megszavazza az előterjesztést. (A szavazásra várhatóan még az idén sor kerül.) A jogkörök elvesztése mellett a települési önkormányzatoknak ingyen le kell mondaniuk mindazon vagyonról és vagyoni értékű jogról, amely a jegyző építésügyi igazgatási feladatainak ellátását biztosítja, mivel ezek 2020. március 1-jétől az állam (azaz a kormányhivatal) ingyenes használatába kerül.
Az átvételről egyébként a kormányhivataloknak 2020. január 31-ig kell megállapodást kell kötniük a polgármesterekkel. A megállapodás alapján átveszik nemcsak az ingó- és ingatlanvagyont, hanem a feladatokat ellátó köztisztviselőket is. Megállapodás hiányában a kormányhivatal 2020. február 15-ig határozatban dönt a megállapodás tartalmáról, amivel szemben közigazgatási pert lehet indítani.
Az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették. 
