Szokatlan javaslat
Egyszersmind anyagilag érdekeltté tennék az átlag németet is. A lakosság az adók révén eddig csak fizetett, amikor az állam sztrádák, felüljárók és alagutak, vagy éppen iskolák építésébe kezdett, de egy új javaslat szerint hamarosan kereshet is az ilyen beruházásokon.
A gazdaságkutatókból, bankok, biztosítók és iparvállalatok vezetőiből, gazdasági érdekképviseletek és szakszervezetek képviselőiből álló, 21 fős független szakértői tanács csaknem nyolc hónap és sok vita után elkészített elemzése és terve szerint Németországban a gazdaságra és a közösségi infrastruktúrára egyaránt jellemző a beruházások vészesen alacsony szintje.
A bizottság helyzetértékelése alapján évente 90-100 milliárd euróval többet kellene fordítani a vállalkozások, illetve az óvodáktól a repülőterekig a legszélesebb értelemben vett közösségi infrastruktúra fejlesztésére. Egyedül a közlekedési hálózat fenntartására és bővítésére 10 milliárd euróval többet kellene költeni, mint jelenleg.
A testület legfőbb javaslata szerint ezen a helyzeten a megtakarítások "becsatornázásával" lehet változtatni.
Ma már mindenbe lehet befektetni, pont ebbe ne lehetne?
Az elképzelés szerint fel kell állítani egy úgynevezett állampolgári befektetési alapot, amelyben az egyéni, lakossági megtakarításokat gyűjtenék az infrastrukturális beruházásokra. Az állam ugyan nem vállalna garanciát a befektetett tőkére, viszont az alap működésének átláthatóságát garantáló, igen szigorú szabályok bevezetésével óvná az állampolgárok pénzének biztonságát.
A szakértői tanács szerint szükség van egy másik, intézményi alapra is, amelyben nagybefektetők, például biztosítók és nyugdíjalapok helyezhetnének el tőkét.
A testület egyebek mellett azt is javasolja, hogy vezessenek be egy új költségvetési szabályt, miszerint az államnak minden évben legalább az állami vagyon értékcsökkenésének megfelelő összegben kell beruházásokat elindítania, hogy ne használódjon el teljesen a közösség vagyona. A minisztérium egyelőre tanulmányozza a tízpontos javaslatcsomagot.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
