Múlthét péntek óta nincsenek jó helyzetben a görögök: miután bejelentették, hogy népszavazást tartanak a hitelezőkkel való megegyezésről, hirtelen beszüntettek minden tárgyalást az eurócsoport tagjaival. Kedden azonban esedékessé válik a 1,6 milliád eurós törlesztőrészlet, amelyet a Nemzetközi Valutaalap számlájára kell utalniuk, viszont a görög kassza tátong az ürességtől.
Alekszisz Ciprasz zsarolásról beszélt a hétvégén, amikor a 7,2 milliárd eurós segélyhez kötött javaslatcsomagot vizsgálta, és nem hajlandó elfogadni az nyugdíj- és bércsökkentést is tartalmazó pakkot. Arra biztatja a görögöket, hogy szavazzanak nemmel a referendumra.
A másik oldalon viszont Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beindította a kampány másik oldalát: ő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Sziriza sok esetben nem volt őszinte a választóival, hiába jártak már megoldás közelében a tárgyalások. Juncker arra kéri a görögök, hogy szavazzanak igennel.
Mindeközben viszont az unió egyes államainak kezd elege lenni a görögökből: Szlovénia közel kétmilliárd eurót adott két részletben a mediterrán országnak és valószínű, hogy nem látja azt viszont, ami miatt érthető módon fel van háborodva. Fellegi Tamás, a Privátbankár.hu elemzője szerint a kérdés már nem az, hogy mi történhet a görögökkel, hanem az, hogy milyen magatartást vesznek fel a kisebb feszült országok, amelyek akarva-akaratlanul segítették a görögök életben tartását.
Hatalomra kerülhet a szélsőjobboldali AfD? 
