Külön tudósításban foglalkozott az uniós csúcstalálkozón képviselt magyar állásponttal hétvégi számában a Le Monde.
A mértékadó francia liberális újság szerint Orbán Viktor miniszterelnök péntek délelőtti sajtótájékoztatója előtt "zavar" mutatkozott Brüsszelben abban a kérdésben, hogy "a költségvetési fegyelem, de egyben egyfajta gőgös nacionalizmus bajnokának" számító Magyarország vajon csatlakozni akart-e Nagy-Britanniához az uniós megállapodás elutasításában.
A magyar kormányfő végül elvi beleegyezését adta (a megállapodáshoz), de jelezte, hogy nem dönthet egyedül egy olyan kérdésben, amely a "nemzeti szuverenitást" érinti. Pedig amióta kétharmados parlamenti többséggel visszatért a hatalomba, a magyar országgyűlés soha nem szállt szembe Orbán akaratával - hangsúlyozta a lap.
A bécsi keltezésű írás megjegyezte, hogy a különutasság "megdöbbenést" keltett Budapesten néhány nappal az IMF-tárgyalások megkezdése előtt. "Orbán nem értette meg 26 kollégáját, vagy 26 kollégája nem értette meg Orbánt?" - kérdezte a Népszabadság online kiadását idézve a párizsi lap.
A tudósító Joelle Stolz szerint "igaz, hogy (Orbán) soha nem habozott kijátszani az Európa-ellenes kártyát. Az Európai Unió budapesti képviselőinek hozzá kellett szokniuk ahhoz, hogy Brüsszelt >>új Moszkvaként<< hallják emlegetni ...".
A lap szerint a brüsszeli habozás azért volt ellentmondás, mert Budapest vesszőparipája a költségvetési szigor és az adósságcsökkentés, és bár a kormánynak minden előrejelzést módosítania kell a nehézségek miatt, még 2012-ben is 3 százalék alatt maradhat a költségvetési hiány, az államadósság pedig a 81 százalékos, átlagos európai szinten van.
Európa és mi: mi a bajunk az adósságcsökkentéssel?
A Le Monde nem érti, miért volt gond a magyar állásponttal Brüsszelben, a nehézségek ellenére a hiány 3% alatt lehet Magyarországon, az államadósság szintje pedig az EU-ban átlagosnak számít. Orbán ráadásul eddig az adósságcsökkentést hangsúlyozta - akkor mi a gond?
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
