Theresa May brit és Beata Szydlo lengyel miniszterelnök megkoszorúzza a brit királyi légierő northolti támaszpontja közelében fekvő lengyel háborús emlékművet Londonban 2016. november 28-án. (MTI/AP/PA/Carl Court)

Lengyelország garanciákat szeretne Londontól arra, hogy a Nagy-Britanniában élő és dolgozó lengyelek jogai a brit EU-tagság megszűnése után sem csorbulnak – mondta hétfőn Londonban Beata Szydlo lengyel kormányfő. Hozzátette: a Brexit-tárgyalások Nagy-Britannia és az EU között folynak majd, de Lengyelország is aktív szerepre készül a tárgyalási folyamatban.

Theresa May a lengyel kormányfőnek megerősítette azt a már korábban is hangoztatott szándékát, hogy a brit kormány a “jelenleg” Nagy-Britanniában élő lengyelek és más uniós polgárok jogait a brit EU-tagság megszűnése után is garantálná, abban az esetben, ha a külföldi EU-tagállamokban letelepedett britek jogainak érvényesülését is garantálják a fogadó országok. A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi becslése szerint jelenleg 930 ezer lengyel állampolgár él és dolgozik Nagy-Britanniában.

Brüsszel megkerülése

A hétfői konzervatív Daily Telegraph vezércikkben méltatta a brit kormány különtárgyalásait. A lap szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a kulcskérdés az, miként lehet összeegyeztetni brit részről a munkavállalás korlátozását a keleti tagországok polgárai számára azzal, hogy a szigetország továbbra is élvezze az egységes piac előnyeit. A vitában az egyik kulcstényező éppen Szydlo, mivel nagy számú lengyel dolgozik az Egyesült Királyságban. Márpedig Varsónak – más kelet-európai államokkal együtt – kétségei vannak az unió antidemokratikus vonásai miatt. Vagyis a mindenek feletti összefogás francia és német hívei nem képviselik az egész közösséget – érvel a lap.

Hivatalosan a többi 27 uniós kormány elutasítja Londonnal az előtárgyalásokat, amíg a brit kormány hivatalosan be nem nyújtja kilépési szándékát. Ez a brit kormányfő szerint legkésőbb jövő március végéig megtörténik. Az EU diplomaták viszont már hetek óta figyelmeztetnek arra, hogy London kétoldalú megállapodásokkal a saját pozícióját javítani szeretné a Brexit-tárgyalásokon. A 27 tagállam eddigi hivatalos álláspontja szerint London csak abban az esetben kap teljes hozzáférést az EU belső piacához, ha elfogadja kilépése után az EU négy alapszabadságát (tőke, szolgáltatások. áruk és személyek szabad áramlása).

A Moszkva-ellenes tengely töretlen

A brit miniszterelnök a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy London továbbra is kemény vonalat kíván fenntartani Moszkvával szemben, a Brexit és a Kreml-barát Trump megválasztása ellenére. May elmondta, hogy London jövő áprilisban 150 katonát küld Lengyelországba egy NATO egység keretében, hogy „elriassza az orosz agressziót Európa keleti szárnyának megerősítésével.” A brit és a lengyel vezető abban is megegyezett, hogy a Moszkva-elleni szankciókat fenn kell tartani a minszki fegyverszüneti megállapodások maradéktalan végrehajtásáig.

Elválaszthatatlan a jelenlegi lengyel-orosz szembenállástól - és természetesen a kalinyingrádi fejleményektől - az a hétfői washingtoni bejelentés is, amely szerint Varsó 70 darabot vásárol a legmodernebb, nehezen felderíthető, megnövelt hatótávolságú JASSM-ER cirkálórakétákból. A fegyverek - a 48 darab F-16C/D Block 52-es vadászbombázóval alkalmazva – Varsó számára a térség legnagyobb, reális ütőerejét jelentik majd.

Berlin sem hagyja, hogy London kiesésével megrendüljön az északi tengely Európában. Ez a brit szigetektől a Baltikumig húzódik és a tengely államai egészen másképp állnak az orosz kihívástól elkezdve szabadkereskedelmi kérdésekig, mint a gazdaságilag hazavágott déli államok. Nem véletlen, hogy Michael Roth német EU-ügyi miniszter augusztusban kerek-perec kijelentette, hogy London egy különleges státuszt tárgyalhat le az EU-val, köszönhetően a nagyságának és több évtizedes EU-tagságának.

Káncz Csaba jegyzete