Pontatlan kérdések érkeztek
Ahogy ma beszámoltunk róla, Brüsszel vizsgálatot indított el Lengyelország ellen, amiért szigorúbb ellenőrzés alá vonták a közmédiát és az alkotmánybíróságot. Részleteket itt olvashat >>>>
Ennek kapcsán érkezett válasz a lengyel kormánytól.
A lengyel miniszter szerint jó lenne, ha az EB pontosan tenné fel kérdéseit, mert az eddig megválaszoltakat nagyon általánosan fogalmazták meg. A miniszterelnök a lengyel kormánynak nyílt levél formájában továbbított kérdéseire utalt, melyek az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatására és a körvonalazódó közmédia reformra vonatkoztak.
Nem esik csorba a jogállamiságon
Az EB döntése nem lesz negatív hatással Varsó és Brüsszel kapcsolataira, de ellentmondásosnak találta az EB döntését a lengyel kormányszóvivő. Ugyanis az EB egyfelől azt állítja, hogy Lengyelországban csorba esik a jogállamiságon, de az előzetes vizsgálat elindításával csak most kezdik gyűjteni az erre vonatkozó információkat.
Van ok az aggodalomra
A fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform úgy látja, hogy az EB döntése megerősíti azt, hogy nem helyesli, ami Lengyelországban a parlamenti demokráciával történt. Szerintük az EB tisztségviselőinek megalapozott aggodalmai vannak a lengyelországi helyzetet illetően.
Csak erőfitogtatást hajt végre az EB
Több lengyel kommentátor nem érdemi, hanem erősen politikai döntésnek minősítette az eljárás elindítását. Az egyik jobbközép hetilap főszerkesztője úgy véli, az előzetes vizsgálat nem fogja az Európai Unió konkrét lépéseit eredményezni. A főszerkesztő az EU egyfajta erőfelmutatásának minősítette a lépést, mely szerinte inkább az uniós politika, mintsem a lengyelországi demokrácia helyzetéről tanúskodik. Véleménye szerint az EB meg akarta mutatni, hogy ura az európai helyzetnek, miközben az utóbbi időben sok, az uniót dezintegráló jelenség észlelhető.
Október 1-jétől már nem terheli általános forgalmi adó a háztartások villanyszámláját 
