A franciák alig 33 százaléka bízik Francois Hollande államfőben és kormányában a terrorellenes intézkedéseket illetően - derül ki az IFOP közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet hétfőn tett közzé a Le Figaro című napilap.
Az ezer nagykorú francia állampolgár megkérdezésével végzett felmérés a legalább 84 áldozatot követelő nizzai terrortámadás másnapján készült, s azt mutatja, hogy az újabb merénylet korábban nem tapasztalt politikai hatást okozott a közvéleményben.
A tavalyi január merényleteket követően a franciák 51 százaléka bízott a kormányban, s ez az arány nem változott a november 13-i iszlamista merénysorozatot követően sem.
Mindenről a kormány tehet?
A végrehajtó hatalomból való kiábrándulás ellenére a rendőrségben, a csendőrségben és a titkosszolgálatokban a franciák továbbra is megbíznak: a megkérdezettek 84 százaléka nyilatkozott így. Tavaly januárban és novemberben 87 százalékos volt az arány.
A felmérés szerint a franciák 88 százaléka úgy véli, hogy a terrorhálózatokhoz tartozók elleni bírósági ítéleteket illetően a kormány nem tesz eleget. Júniusban 83 százalék gondolta ezt. A megkérdezettek 77 százaléka a rendőrség, a csendőrség és a titkosszolgálatok rendelkezésére bocsátott jogi eszközök sem kielégítőek a terrorcselekménnyel gyanúsítható emberek megfigyelésére és előállítására. Júniusban 73 százalékos volt az így vélekedők aránya. A franciák 69 százaléka szerint a terrorhálózatok leleplezésével foglalkozó rendőrök, csendőrök, katonák és titkosszolgálati munkatársak száma sem elégséges, júniusban még 64 százalék gondolta ezt.
A többség belemenne, hogy korlátozzák a szabadságjogokat
A tragédiát követően a megkérdezettek 50 százaléka támogatja a rendkívüli állapot meghosszabbítását, de ez az arány nem változik hónapok óta. A megkérdezettek 81 százaléka pedig elfogadná, hogy korlátozzák a szabadságjogokat a nagyobb biztonság érdekében. Ez utóbbi arány viszont csökkent, ugyanis a novemberi merényletek után még a franciák 84 százaléka gondolta ezt.
A nizzai terrorcselekmény volt a hetedik támadás, ami az elmúlt másfél évben érte Franciaországot >>
Az Európai Bizottság 202 millió eurós pénzügyi csomagot különített el a palesztin nép támogatására. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
