A nizzai támadás utáni állapotok. EPA/Olivier Anrigo

A nizzai terrorcselekmény volt a hetedik támadás, ami az elmúlt másfél évben érte Franciaországot, így lassan már célzott támadássorozatról beszélhetünk, írja a Bloomberg. Tavaly januárban a Charlie Hebdo szerkesztőségét ért merénylettel kezdődött a franciák kálváriája, azóta összesen 230 ember veszítette életét terrortámadásokban, és több százan sérültek meg Franciaországban - mindezt a rendkívüli állapot ellenére, amit most ismét meghosszabbított

Kiállunk magunkért - de mire elég a harci kedv?

Nem meglepő módon az egész világon felháborodást és feszültséget váltott ki az esemény, gyakorlatilag minden ország "barbár tettnek" és terrorcselekménynek bélyegezte az este történteket, Kínától Amerikán át az egész Európai Unióig. Barack Obama az együttérzéséről és támogatásáról biztosította a franciákat, emellett az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani a nyomozásban. A Nemzetbiztonsági Tanács pedig már tárgyalja a várhatóan kialakuló francia helyzetet.

A szörnyű események ugyanakkor, úgy tűnik, képtelenek megtörni az ellenállást. Angela Merkel német kancellárnak például meggyőződése, hogy "minden nehézség ellenére végül megnyerjük a terrorizmus elleni háborút", az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz elmondása szerint pedig "Európa továbbra is elkötlezett a terrorizmus elleni harcban".

Összefogásra van szükség

A magyar vezetőséget is letaglózta a hír, különösen, hogy egy magyar nő is megsérült az akcióban. Áder János köztársasági elnök, akárcsak a legtöbben a környező országokból, az összefogást sürgeti. Mint mondta, "az alattomos merénylet megerősíti a közös meggyőződésünket: úrrá kell lennünk az öldöklés megszállotjain, és mindent meg kell tennünk, hogy a békés emberek életét sehol se fenyegethessék a terror és a pusztítás erői". Az eset kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök is támogatásáról és együttműködéséről biztosította a francia kormányt.

A romániai államfő, Klaus Iohannis, a szlovák miniszterelnök, Robert Fico és az osztrák külügyminiszter, Sebastian Kurz is összefogást sürget a terrorizmus ellen, mivel más módon egyszerűen nem lehet visszaverni a támadásokat. Arról azonban, hogy ez az összefogás pontosan milyen módon tudná felvenni a harcot a terroristákkal szemben, egyelőre csak találgatások és javaslatok vannak. Sebastian Kurz szerint a fokozott rendőri jelenlét segíthet abban, hogy több fiatalt ne nyerjenek meg maguknak a terroristacsoportok, a problémát pedig helyben kell kezelni, vagyis Szíriában és Irakban van szükség fokozott jelenlétre, valamint a kurdok segítésével az Iszlám Állam ellen.

Megerősített határok, fokozott készültség

Az eset után Spanyolországban és Olaszországban is elrendelték a franciákkal határos országhatár fokozott felügyeletét, a tervek szerint még a legkisebb határátkelőkön is egyesével ellenőrzik majd az autókat, nehogy az akció további esetleges résztvevői elhagyhassák az országot. Spanyolországban bizottságot hívtak össze, hogy megtárgyalják a terrorvédelmi készültség növelésének szükségességét - ez egyébként jelenleg a legmagasabb előtti fokozatban van. Belgiumban szintén hármas, "súlyos" fokozatra erősítették a biztonsági készültséget.

Belga katonák ellenőrzik az autókat a brüsszeli támadás után. EPA/OLIVIER HOSLET

Olaszországban még csütörtökön összeült a nemzetbiztonsági tanács, itt szintén egy fokozattal alacsonyabb a készültség a legmagasabbtól, ez azonban csak belföldi támadások esetén lép életbe. Az olasz titkosszolgálat értesülései szerint július közepe óta egyre több idegen harcos érkezik Szíriából Európába, az idegenforgalmi szezon miatt pedig meglehetősen könnyen el tudnak vegyülni. Olaszországot nem érte közvetlen terrorfenyegetés, de egyetlen egy országban sincsen zéró veszély - fogalmazott Angelino Alfano.