Christophe Dubi úgy fogalmazott, hogy az érdeklődők közül öt "folyamatos párbeszédet folytat" a NOB-bal, így Svédország és Svájc is ott lesz a pályázati eljárás következő szakaszában. A skandináv ország nyilvánosan is kifejezte azon szándékát, hogy meg akarja rendezni a 2030-as téli olimpiát és paralimpiát, a portál szerint azonban tíz megkérdezett svéd közül hét úgy vélte: a házigazda jogért csakis "fenntartható, demokratikus és költséghatékony módon" szabad pályázni.
Svédország nyolc sikertelen kandidáláson van túl, ebből hatot egymást követően szenvedett el az 1984-2002-es időszak játékaiért versenyezve. Utolsó csalódása 2019-ben volt, amikor lemaradt a 2026-os téli csúcseseményről, amelyet Olaszország, Milánó és Cortina d'Ampezzó kapott meg - írja az MTI az insidethegames.biz-re hivatkozva.
Svájc is tárgyal a játékok jövőbeni megrendezéséről, de ragaszkodik ahhoz, hogy a NOB-bal folytatott párbeszéde "nem egy adott évre vonatkozik", hanem "hosszú távra".
Japánból Szapporo vágott neki a 2030-as házigazda tiszt megszerzésének, ám a szervezők felfüggesztették a pályázatot a 2021-es tokiói nyári olimpiához kapcsolódó korrupciós botránysorozat miatt, és várhatóan 2034-re fordítják a figyelmet.
A kanadai Vancouver átmenetileg szintén kikerült a potenciális jelöltek közül, miután nem kapott kormányzati támogatást törekvéséhez, de továbbra is folyamatos párbeszédet folytat a NOB-bal egy jövőbeli rendezésről.
Az Egyesült Államokból Salt Lake City közölte, hogy készen áll a pályázásra, de 2030 helyett 2034-et szeretné, hogy - a portál szerint - "elkerülje a 2028-as Los Angeles-i nyári olimpia és paralimpia szponzorációival való ütközést".
A NOB a 2030-as házigazda kilétéről várhatóan a jövő évi párizsi olimpián dönt majd.
Az örmény-azeri békeszerződés döntő lépés a kapcsolatok normalizálása felé — jelentette ki António Costa az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke pénteken. 
