A tavalyi kiugró 3,6 százalékos és az idei év első negyedévében tapasztalható 3,5 százalékos bővülés ellenére, a beruházások stagnálása miatt idén várhatóan 2,7 százalékra lassul a GDP növekedési üteme - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Lassuló növekedés
A közlemény szerint 2015 április-májusban a legtöbb ágazat dinamikája csökkent az első negyedévhez képest, az iparban és az építőiparban 2, a kereskedelemben 1 százalékpontos a lassulás mértéke. Euróban számítva az export növekedési üteme 4 százalékponttal mérséklődött - tették hozzá.
Kiemelték, hogy bár a reáljövedelem növekedési üteme a tavalyi 3 százalékról idén 2-2,5 százalékra csökken, a fogyasztás bővülése 1,6 százalékról 2,5 százalékra emelkedik, amit részben a devizahitesek tehercsökkenése, részben pedig a külföldön dolgozók hazautalt jövedelmének emelkedése magyaráz.
A jelentés szerint kedvező a vállalkozásoknál dolgozó alkalmazottak létszámának növekedése, azonban figyelmeztető jel, hogy az első negyedév 3,6 százalékos dinamikáját április-májusban már csak 2,5 százalékos bővülés követte.
A magyar árszínvonal 2014 áprilisától idén májusig szinte minden hónapban csökkent, májusban azonban 0,5, júniusban pedig 0,6 százalékos áremelkedés következett be az egy évvel korábbihoz képest, ami trendfordulót jelent - olvasható a GKI előrejelzésében. Éves átlagban változatlan, vagy néhány tizedszázalékkal emelkedő árszínvonal várható - tették hozzá.
Marad az alapkamat
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a magyar monetáris politika a jelenlegi, 1,35 százalékos jegybanki alapkamatot tartósnak gondolja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan minél később akarja majd megkezdeni az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) már idén - talán szeptemberben - várható kamatemelését kényszerűen követő kamatemelési ciklusát - fűzték hozzá.
A forint árfolyama - jelentős ingadozások mellett - trendszerűen gyengül a GKI szerint, a második félévben az első félévi 307,4 forintos euró után 310-315 forintos árfolyam várható.
Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban a GKI úgy véli, hogy a kormány - akár kisebb évközi kiigazításokkal, az év végi adósságállomány "kreatív beállításával" - valószínűleg képes lesz az előirányzott 2,4 százalékos deficit elérésére, és a GDP-arányos államadósság mintegy 0,5 százalékpontos csökkentésére.
A GKI szerint a hitelminősítők csupán 2016-ban javítanak majd Magyarország besorolásán, ekkor kerülhet az ország a befektetésre ajánlott kategóriába.
Segélyügyben robbant ki a vita. 
