Ha Oroszország elzárja a gázcsapot, akkor Európának hiánygazdasági intézkedéseket kell majd bevezetnie néhány termelőipari ágazatban, és ehhez sokat tanulhat a hetvenes évek olajsokkjának a tapasztalataiból. Egyes közgazdászok számításai szerint viszont a korlátozások csak elenyésző mértékben vetik majd vissza a régió bruttó hazai termékét.
Mivel Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy leállítja az Európának szinte létfontosságú földgáz- és kőolajellátást, az európai kormányok az 1973-as energiaválságot idéző adagolási terveket lesznek kénytelenek alkalmazni – írja az MTI.
Eljöhet Európában az autómentes vasárnapok, a kikapcsolt lámpák és a központilag előírt lefekvési idő kora, mert a tévéadások is korán véget érnek? Mert erre utoljára az arab olajembargó idején volt példa. Valószínűleg nem, mert a közelmúlt tapasztalatai alapján a vállalatok viszonylag gyorsan tudnak alkalmazkodni az ellátási hiányhoz. Az energiaellátás visszaesése egyes becslések szerint az európai gazdasági teljesítményt csak 1 százalékkal vetné vissza.
A kormányok azt is megtanulták, hogy az olyan megszorító intézkedések, mint az üzemanyag-adagolás bevezetése a kutaknál, kevés eredményt hoznak, ha a lakosság nem támogatja azokat. Ezért valószínűleg inkább valami „barátságosabb" megoldáshoz folyamodhatnak, mint például az emberek rábeszélése arra, hogy vegyék lejjebb a termosztátot, vagy kíméletesebben bánjanak a gázpedállal.
Kényes döntés
Mégis, annak eldöntése, hogy mely iparágak energiaellátását kell csökkenteni, kényes politikai döntés lesz, ami általában háborús helyzetekre jellemző kíméletlen intézkedések meghozatalára is rákényszerítheti a kormányokat.
Míg Európa az orosz nyersolajimportot más forrásokból úgy-ahogy képes lehet kiváltani, a földgázzal viszont belátható időn belül ugyanezt nem lesz képes megtenni. Vagyis a földgáz adagolására szinte biztosan sor fog kerülni, ha Oroszország elzárja a gázcsapot az ellene bevezetett széles körű gazdasági szankciók megtorlásaként.
Egyes közgazdászok szerint a gazdasági növekedést ez csak csekély mértékben vetné vissza. Az Európai Központi Bank (EKB) becslése szerint az európai vállalatok gázellátásának 10 százalékos csökkenése az euróövezet bruttó hozzáadott értékét mintegy 0,7 százalékkal vetné vissza. A sokkal inkább szolgáltatás-orientált európai gazdaságok sokkal kevésbé sínylenék meg az energiaellátás csökkenését, mint az erősen termelésorientált kínai gazdaságot a tavalyi energiaellátási gondok.
„A korábbi energiaadagolási epizódok nem voltak olyan károsak, mint amilyenekre számítani lehetett, és a vállalatok szükség esetén hatékonyságnövelő intézkedésekkel rugalmasan tudtak alkalmazkodni a kialakult helyzethez" – írta a Capital Economics.
Az ECONtribute közgazdászhálózat által készített tanulmány szerint még az orosz energiától leginkább függő nyugat-európai ország, Németország esetében is 1,4 százalékkal csökkenne a GDP, ha az olaj-, gáz- és szénfogyasztást 8 százalékkal csökkentenék.
Természetesen vannak pesszimistább forgatókönyvek is. A Nomisma Energia becslése szerint az olasz gazdaság, amely szintén Oroszországtól függ energiaellátásában, 5,6 százalékos visszaesést szenvedne el, ha az oroszországi gázszállítások nagyjából a felére csökkennének, feltételezve némi hatékonyságnövekedést, de alternatív forrásokra történő átállást nem.
Literenként további 20-21 centtel csökkenthetik az üzemanyagok árát. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
