2020 IV. negyedévében az előző év azonos időszakihoz viszonyítva 2,5, az előző negyedévihez képest 4,8 százalékkal nőttek a beruházások - közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal. 

A beruházások újbóli felfutását elsősorban a költségvetés és a háztartások növekvő aktivitása okozta, miközben a vállalkozások fejlesztései továbbra is csökkentek. 2020-ban összességében 3,8 százalékkal mérséklődött a beruházások volumene az egy évvel korábbi, rekordmagas bázishoz képest.

A részadatokból az derül ki, hogy míg az ingatlanszektor támaszt tudott adni a beruházásoknak a vizsgált időszakban, a feldolgozóipar már kevésbé, a szállítás, raktározás pedig kifejezetten kedvezőtlen adatot produkált. Ugyanakkor az állami szektor - elsősorban a járványhelyzet miatt a fekvőbeteg-ellátásban végrehajtott eszközbeszerzések révén kiugró növekedést tudott felmutatni.

A jelentés fontosabb megállapításai:

2020 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest: 

• A beruházási tevékenység volumene 2,5, ezen belül a teljesítményérték közel hattizedét képviselő építési beruházásoké 1,8, a négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 3,7 százalékkal emelkedett. Utóbbi esetben a növekedést elsősorban az importgépekre vonatkozó beruházások okozták.
• A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 3,6 százalékkal csökkent, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások továbbra is visszafogták fejlesztéseiket. Ugyanakkor a beruházások 18 százalékát realizáló költségvetési szerveknél az új tárgyi eszközök vásárlásai nagymértékben, 10 százalékkal emelkedtek a bázisidőszakihoz képest.

A beruházások volumenváltozása az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérően alakult.

• A legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek közel negyedét megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 24 százalékkal bővült, köszönhetően elsősorban a meghatározó súlyú lakásépítések kiemelt növekedésének. Emellett a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (például kereskedelmi egységek) történő beruházások is – mérsékelten – emelkedtek.
• A nemzetgazdasági beruházások 24 százalékát jelentő, a második legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a IV. negyedévben enyhén (5,0 százalékkal) mérséklődtek a magas bázishoz képest. Ezen belül az alágak többségében csökkentek a fejlesztések, többek között a legnagyobb súlyú járműgyártásban, a vegyi anyag, termék gyártása területén, valamint a gumiiparban. Ugyanakkor a korábbi időszakokban elkezdett, nagyszabású projektek mellett már újonnan elindított fejlesztések is hozzájárultak ahhoz, hogy néhány alágban jelentősen nőtt a volumen, például a villamos berendezés gyártása, a gyógyszergyártás és az élelmiszeripar esetében.
• A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévinél kisebb ütemben, 9,7 százalékkal csökkent. A kedvezőtlen teljesítmény mögött továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt, de az állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatok beruházásai is elmaradtak a bázisidőszakitól. 
• Az államháztartás összességében pozitívan járult hozzá a nemzetgazdasági beruházások változásához. A negyedik legnagyobb súlyú területen, a közigazgatásban 21 százalékkal nőtt a volumen. A járványügyi helyzettel is összefüggésben a fekvőbeteg-ellátási terület kiugró tárgyieszköz-vásárlásai révén az egészségügyi szolgáltatások területén szintén kiemelkedően (23 százalékkal) nőttek a fejlesztések. Az oktatás és az állam által dominált, hatodik legnagyobb súlyú művészet és szabadidő területén egyaránt 20 százalékkal növekedett a tárgyidőszaki teljesítményérték, ez utóbbinál ismét meghatározó szerepet játszottak a versenysporttal kapcsolatos beruházások.  
• Az ötödik legnagyobb súlyú területen, a kereskedelemben kismértékben (3,1 százalékkal) nőttek a beruházások, ezen belül a kiskereskedelemben és a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazatokban tevékenykedő vállalkozások növelték a beruházásaikat.
• Több közepes súlyú nemzetgazdasági ágban számottevően csökkentek a fejlesztések. A mezőgazdaság beruházásai lényegesen visszaestek (26 százalékkal),
• Néhány kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban kiugró bővülést regisztráltunk a beruházási teljesítményértékben. Az információ, kommunikáció területén a beruházások nagymértékben nőttek (28 százalékkal), amiben szerepet játszott telekommunikációs hálózatok modernizálása is. 

Az év egészét tekintve négyet kivéve az összes nemzetgazdasági ágban visszaestek a beruházások. A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban 8,1, a szállítás, raktározásban 9,5 százalékkal kisebb, ezzel szemben a nemzetgazdasági beruházások ötödét jelentő ingatlanügyletek területén 16 százalékkal nagyobb lett a volumen. Ez a három nemzetgazdasági ág a beruházások közel hattizedét tette ki.