- Az ukrán külügyminisztérium reagált a G20-ak vezetőinek közös nyilatkozatára, amelyben az Ukrajna orosz megszállására vonatkozó részeket „amire nem lehet büszkének lenni”. Oleg Nyikolenko külügyminisztériumi szóvivő kifogásolta, hogy a nyilatkozat nem nevezi meg nyíltan Oroszországot. „Egyértelmű, hogy az ukrán fél részvétele lehetővé tette volna a résztvevők számára, hogy jobban megértsék a helyzetet.”
- Az Ukrajnáról szóló nyilatkozat egy részének szövege feljegyezte az Oroszország háborújával kapcsolatos „különböző nézeteket és értékeléseket”, de hangsúlyozta, hogy minden államnak úgy kell cselekednie, hogy „az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel teljes egészében összhangban legyen”. Annak „időszerű és hatékony” végrehajtásra szólított fel, hogy biztosítsák az Ukrajnából és Oroszországból érkező gabona-, élelmiszer- és műtrágyaszállítmányok „azonnali és akadálytalan” szállítását.
- Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba elítélte, hogy nem történt előrelépés az orosz vezetők felelősségre vonására hivatott bíróság létrehozása és a befagyasztott vagyon átadása terén. A diplomata szerint a G7-csoport „határozottan kiáll” egy ukrán jogszabályokon alapuló hibrid bíróság létrehozása mellett. Ez azonban nem tenné lehetővé Vlagyimir Putyin és más vezető orosz személyiségek mentelmi jogának megvonását, ami Kijev számára elfogadhatatlan lehetőség.
- Váratlanul az ukrán fővárosba érkezett szombaton Hajasi Josimasza japán külügyminiszter, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megállapodott arról, hogy a két ország biztonsági garanciákról kezd majd tárgyalásokat egymással, illetve együtt fog működni Ukrajna háború utáni gazdasági újjáépítésében is – jelentette be szombaton a tokiói külügyminisztérium. Japán csatlakozott azokhoz a nyugati országokhoz, amelyek támogatják Ukrajnát, és szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Eddig már több mint 7 milliárd dollár értékben nyújtott humanitárius segítséget Ukrajnának. A világ harmadik legnagyobb gazdaságának pacifista alkotmánya azt azonban nem teszi lehetővé, hogy fegyvereket szállítson. Hajasi a háború kirobbanása óta először járt Kijevben. A japán külügyminiszter az ukrán államfőnek ismételten megerősítette, hogy Tokió elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, és továbbra is érvényben tartja az Oroszország ellen bevezetett szigorú büntetőintézkedéseket. Hajasit több japán cég vezetője is elkísérte előre nem bejelentett kijevi látogatására. A tárcavezető tárgyalásain biztosította az ukrán vezetőket arról, hogy mind az állami, mind a magánszektor támogatni fogja az ukrán gazdaság újjáépítését. Erről a kérdésről Japánban a tervek szerint jövő év elején tartanak nemzetközi tanácskozást. A japán külügyminiszter találkozik ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával is, akit tájékoztat a konferencia terveiről. A japán Kyodo hírügynökség szerint a minisztert a fel nem robbant bombák eltávolítására szolgáló japán daruk telepítésének bemutatójára is várják.
- Ukrajna újonnan kinevezett védelmi minisztere, Rusztem Umerov felszólította Kijev partnereit, hogy növeljék a nehézfegyverek szállítását az orosz erők elleni hosszú és nehéz ellentámadás közepette. „Hálásak vagyunk minden nyújtott támogatásért (…), több nehézfegyverre van szükségünk” – mondta Umerov egy szombaton nyilvánosságra hozott beszédében.
- Legalább öt robbanás hallatszott vasárnap kora reggel az ukrán fővárosban, Kijevben – jelentették a Reutersnek szemtanúk. Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko azt mondta, hogy a légvédelmi rendszerek egy orosz légitámadás visszaverésén dolgoznak.
(The Guardian, MTI)
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
