Korábbi cikkünkben beszámoltunk a maradványelszámolási alapot, a központi tartalékokat és a gazdaságvédelmi alapot érintő legfrissebb átcsoportosításokról, melyek több mint 65 milliárd forintot érintettek, de a pénteki Magyar Közlönyben külön határozat foglalkozik a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter irányítása alá tartozó költségvetési fejezetekkel kapcsolatos intézkedésekkel.
- 1,86 milliárd forintot szedtek össze 6 minisztériumtól, a Miniszterelnökségtől és a Miniszterelnöki Kormányirodától az állami elhelyezési célú ingatlanhasználat feltételeinek megteremtését célzó források biztosítása érdekében az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos kiadások sorra;
- az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos kiadásaira rendelt pénzből 2,1 milliárd forint átkerül víziközmű-vagyonon végzett értéknövelő beruházások finanszírozására;
- egy 85,2 milliárdos átrendezés történik a Gazdaságvédelmi alapon belül, az állami vagyongazdálkodás gazdaságvédelmi központi kezelésű előirányzatai sorról kerül el ekkora forrás, amiből 62,8 milliárd forint a Liget Budapest projektre, közel 15 milliárd a Nemzeti Filmintézet támogatására, majdnem 7 milliárd forint az Eiffel Műhelyház és Próbacentrum valamint a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének beruházására megy, egy félmilliárd pedig a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítására.
Egy új budapesti sportcsarnokra 45 milliárd forintot különítettek el
A legnagyobb, 100 milliárd forintot is meghaladó átrendezés a Gazdaságvédelmi Alapot érinti. Az alapon belül a Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások címet kiegészítik jó négytucatnyi jogcímmel (ezek a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósításától a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia előkészítése és megvalósításán és iskolai tornatermek fejlesztésén keresztül egészségügyi dolgozók lakhatási feltételeinek fejlesztéséhez szükséges beruházások előkészítéséig terjednek.
Ezekre az új jogcímekre a Gazdaságvédelmi Alapon belül összesen 103 milliárd forintot csoportosít át a kormány. A legtöbbet, közel 45 milliárd forintot egy új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok előkészítése és megvalósítása emészti majd fel, a második helyre a szegedi kézilabdacsarnok előkészítése és megvalósítása szerepel 24,5 milliárd forinttal.
A magasépítési beruházásokat érintő átrendezéseket külön táblázatba is kigyűjtöttük:
„Szükség esetén minden országot be kell vonnunk ezen ernyő alá” – mondták a török vezetés. 
