A Széchenyi Kártya Programban bevezetett alacsonyabb kamatszintek látványosan felpörgették a magyarországi vállalkozások beruházási kedvét: az év első hét hónapjában a programban részt vevő bankok 10 081 beruházási hiteligényt fogadtak be 310,7 milliárd forint értékben. Ez darabszámban 34 százalékkal, a kért hitelösszeg tekintetében pedig 18 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet – jelentette be keddi közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Megállapították: a program jelentősen hozzájárul a hazai kkv-k versenyképességének erősítéséhez és a gazdasági növekedés ösztönzéséhez, ebben kiemelt szerepet játszik, hogy a beruházási hitelek kamatszintje a Demján Sándor Program 2024. novemberi indulása óta két lépcsőben 5-ről évi 3 százalékra csökkent.
A közleményben az NGM azt írta: Magyarország forrásainak nem Ukrajnában, hanem a magyar családoknál és a hazai vállalkozásoknál van a helye! Brüsszel nyomásgyakorlása ellenére a kormány mindent megtesz a magyarországi kis- és középvállalkozások termelékenységének növelése, méretugrásuk elősegítése és beruházásaik támogatása érdekében.
Az év első hét hónapjában a vállalkozások soha nem látott mértékben éltek a kedvező feltételekkel, különösen a beruházási célú konstrukciók esetében. Különösen látványos volt az előrelépés júliusban: a beruházási hitelek iránti érdeklődés az előző év azonos hónapjához képest mind az igények száma, mind azok értéke tekintetében közel megháromszorozódott.
„Az idei júliusi adatok azt mutatják, hogy a nyári szezonalitás okozta visszaesés idén elmaradt, a kedvező kamatok még a megszokott uborkaszezonban is képesek mozgásban tartani a gazdaságot”
- idézte a közlemény Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárt.
A hónap kiemelkedő sztárja az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ volt: 5,1 milliárd forintos igényelt hitelösszege duplája a júniusinak, miközben az ügyletek száma is 26 százalékkal nőtt. Emellett a Széchenyi Mikrohitel MAX+ és a Széchenyi Lízing MAX+ termékek esetében is 3 százalékos darabszám-növekedést mértek júniushoz képest.
A beruházási típusú hiteleket legtöbben eszközparkjuk bővítésére vagy cseréjére veszik igénybe. Ágazati bontásban a szerződő partnerek 19 százaléka a kereskedelem, gépjárműjavítás területéről, 17 százaléka a mezőgazdaságból, 16 százaléka az építőiparból, 12 százaléka pedig a szállítás, raktározás ágazatból kerül ki. Mindezek mellett a feldolgozóiparból és a szolgáltató szektorból is jelentős számú igénylés érkezik.
A likviditási hitelek frontján szintén látványos a fellendülés: 2025 júliusában az igények száma 69 százalékkal, az igényelt hitelösszeg pedig 95 százalékkal haladta meg a 2024. júliusi szintet – részletezte közleményében az NGM.
A minisztérium véleménye szerint mindez egyértelműen alátámasztja, hogy a Széchenyi Kártya Program kamattámogatott konstrukciói nem csupán a vállalkozások azonnali finanszírozási igényeire adnak választ, hanem hosszú távon is hozzájárulnak a hazai kis- és középvállalkozások növekedéséhez, technológiai fejlődéséhez és versenyképességének erősítéséhez.
A kormány továbbra is a vállalkozások számára legmegfelelőbb konstrukciók kialakításával támogatja a hazai kkv-k beruházásainak megvalósítását, ezáltal elősegítve méretugrásukat és termelékenységük növelését. A kormány célja változatlanul az, hogy a magyarországi kkv-k hazai és nemzetközi szinten is versenyképesek legyenek – szögezte le az NGM.
(MTI)
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
