Megbicsaklott a tavaly decemberben és januárban látott halovány lendület a magyar iparban. Februárban éves alapon 1,5 százalékkal, havi szinten pedig 1,8 százalékkal gyengült a szektor teljesítménye – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). „Az ipar továbbra sincs túl a nehezén, még mindig mérsékelt a kereslet. És ez a februári adat, ebben még nem látszódnak az iráni háború hatásai” –fogalmazott Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, amiről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu számolt be.
„A 100 dolláros olajár mellett a műtrágya, valamint a fém- és alumíniumgyártást érintő ellátási problémák is negatívan befolyásolják a szektor kilátásait. A vállalatok költségei megemelkednek, a fogyasztók pedig egy ársokkal szembesülhetnek, ami visszavetheti a keresletet az ipari termékek iránt és így a cégek termelését is” – ezt Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza tette hozzá.
Majd úgy folytatta, hogy alapesetben 1,6 százalékos gazdasági növekedésre számítanak idén Magyarországon. Azonban a legpesszimistább forgatókönyv szerint az év vége felé akár ismét technikai recesszióba süllyedhet a gazdaság. Ez két egymást követő mínuszos negyedévet jelentene és legutóbb 2022 végén, 2023 első félévében volt rá példa.
A teljes cikkből kiderül, hogy milyen lehetőségei vannak a vélhetően májusban felálló Tisza-kormánynak a válság elhárítására. De arról is olvashatnak, hogy legrosszabb esetben meddig szúrhatnak fel a világpiaci kőolajárak az iráni háború hatására.
Irán vasárnap rakétákkal és drónokkal támadta szomszédait, egyben bejelentette, hogy lezárja a Hormuzi-szorost. 
