A belpolitikai válsággal, valamint azzal, hogy az országnak nincs kormánya, és az alkotmánybíróság sem működőképes, Montenegró azt kockáztatja, hogy az Európai Unió megszakítja vele a csatlakozási tárgyalásokat - jelentette ki Tanja Fajon szlovén külügyminiszter Podgoricában. A szlovén és az osztrák külügyminiszter szerda esti sajtótájékoztatóján elhangzott: eddig Montenegró állt a legközelebb az uniós csatlakozáshoz, ám most már más a helyzet.
"Ez a látogatás figyelmeztetés és bátorítás egyben"
- hangoztatta Alexander Schallenberg, az osztrák diplomácia vezetője az MTI beszámolója szerint.
Montenegró 2008 decemberében nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és 2010 decemberében kapta meg az uniós tagjelölt státuszt. 2012 júniusában megkezdődtek az EU és Montenegró közötti csatlakozási tárgyalások. Eddig a 35 tárgyalási fejezetből 33-at nyitottak meg, közülük 3-at zártak le előzetesen.
A kaotikus montenegrói politikai viszonyok - dióhéjban
Montenegróban legutóbb 2020-ban volt parlamenti választás. Az akkor megválasztott kormány azonban idén februárban megbukott, mert a szerb- és oroszbarát pártok nem tudtak közös döntéseket hozni a Nyugat-barát pártokkal.
Az azt követő kormány pedig augusztusban bukott meg bizalmi szavazáson a szerb ortodox egyházzal megkötött egyezmény miatt.
A helyzet rendezése érdekében Milo Djukanovic államfő a parlament megbízatási idejének lerövidítését és előrehozott választások kiírását javasolta, amire válaszul néhány parlamenti párt a köztársasági elnök visszahívását kezdeményezte.
Az MTI összeállítása emlékeztet: a kormány augusztus 19-i bukását követően az államfőnek 30 napja volt arra, hogy megbízzon valakit a kormányalakítással, ezt azonban nem tette meg. Válaszul 41 parlamenti képviselő a köztársasági elnök leváltását indítványozta, mert úgy véli, Djukanovic megsértette az alkotmányt, amikor a megszabott határidőn belül senkit sem bízott meg a kabinet megalakításával.
Milo Djukanovic a kormány augusztusi bukását követően bejelentette, hogy amennyiben a törvényhozás nem oszlik fel önként, ő maga fogja feloszlatni elnöki határozattal, az alkotmány ugyanis erre lehetőséget ad. Az elnök leváltását kezdeményező parlamenti képviselők szerint az államfő így akar megragadni minden lehetőséget arra, hogy hatalomban maradjon, a 2020-as választáson ugyanis az általa vezetett, korábban az országot három évtizeden át irányító Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) alulmaradt, Milo Djukanovic elnöki mandátuma pedig jövő tavasszal lejár.
Végül az államfőt nem hívták vissza, viszont módosították a jogköreit. Ezzel orvosolták azt a joghézagot, amely lehetőséget adott az államfőnek arra, hogy ne bízzon meg senkit kormányalakítással annak ellenére, hogy a parlamenti képviselők többsége (81 közül 41) Miodrag Lekic egykori külügyminisztert javasolta miniszterelnöknek.
Az ügy minden más esetben az alkotmánybíróság elé kerülne, de mivel a bizalmi szavazás előtt a parlament nem nevezte ki az új alkotmánybírákat, a testület létszáma hiányos, s ezért nem hozhat döntéseket. Az alkotmánybírák kinevezése is szerepelt a montenegrói parlament hétfői napirendjén, ám a képviselők között most sem volt egyetértés ez ügyben, így az alkotmánybíróság továbbra is működésképtelen.
Az Afganisztánban esetlegesen elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó vizsgálat lezárását rendelték el. 
