Évről-évre csökken a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozások száma Magyarországon, ezzel szemben a szektor árbevétele folyamatosan nő - derül ki az Opten közleményéből. Míg a biztonsági cégek száma a 2016. évi 5334-ről 2019-re 4300-ra csökkent, éves nettó árbevételük a 2016. évi 306,8 milliárd forintról 2018-ra 387,1 milliárd forintra emelkedett (2019 még nem lezárt év).
Hantos Zoltán a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere szerint a cégszám csökkenése mellett az alkalmazotti létszám dinamikus bővülése a legmarkánsabb trend: míg 2016-ban több mint 47 ezer foglalkoztatottat jelentettek be a cégek, 2019-ben már közel 60 ezret.
A projektmenedzser úgy véli, a jelenség hátterében a szektor kifehéredése húzódhat meg. 2015 óta kormányrendeletben határozzák meg a kifizethető legkisebb összeget minden vagyonvédelmi szolgáltatásért, ami évente felülvizsgálnak, a rezsióradíj összege jelenleg áfa nélkül 2336 forint. Ennek célja, hogy visszaszorítsák a piaci árnál alacsonyabb megbízási díjjal megkötött szerződéseket, mivel azoknál az alvállalkozói kör legális úton nem tudja kigazdálkodni a szolgáltatás megfelelő biztosításának rezsiköltségeit.
Szintén pozitív változás, hogy mind a felszámolási eljárás alá került cégek, mind a végrehajtás alá került vállalkozások száma folyamatosan csökken. A kényszertörlések száma azonban még mindig magas a működő vállalkozások számához viszonyítva, ami Hantos Zoltán szerint azt jelzi, hogy sok vállalkozó még az adminisztratív kötelezettségeit sem tudja teljesíteni.
A cégfluktuációs index (CFI), amely 2019-ben 19,7 százalék volt, rámutat arra is, hogy nem mindenki találta meg számítását a piacon. A turbulencia az országos értéknél magasabb, ami azt jelenti, hogy a működő cégekhez képest viszonylag magas az új és a megszűnő, illetve a piacról kivonuló vállalkozások aránya. A cégek nagyobb arányú cserélődése a szektorban azt mutatja, hogy továbbra is jelentős üzleti kockázattal jár biztonsági cégek alapítani Magyarországon.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
