Az új szövetségi kormány decemberre várt megalakulása után visszavonuló politikus a Deutsche Welle német nemzetközi közszolgálati médiatársaságnak adott interjút. Ahogy fogalmazott, nem ment minden "ideálisan", és elismerte, voltak súlyos incidensek is. Példaként említette a 2015/2016-os kölni szilvesztert, amikor nők százait rabolták ki és zaklatták szexuálisan többnyire észak-afrikai származású, menedékkérőként érkezett férfiak.
Ugyanakkor rengeteg helyi önkormányzati vezető és önkéntes segített megbirkózni a menedékkérők elhelyezésének és ellátásának kihívásával. A menekülthullámmal érkezett emberek körében pedig "csodálatos példáink vannak a sikeres emberi fejlődésre" - emelte ki Angela Merkel, a leérettségizett fiatal menedékkérők kapcsán.
Azonban "még nem sikerült leküzdenünk a menekülés okait, és nem sikerült elérnünk, hogy Európa (az Európai Unió) egységes menekültügyi és migrációs rendszerrel rendelkezzen". Ezért még sok a tennivaló a nemzetközi migráció területén - mondta Angela Merkel.
A kancellári tisztségből 16 év - négy ciklus - után távozó politikus arra kérdésre, hogy melyek voltak a legnagyobb kihívások hivatali ideje alatt, elmondta, hogy "a Szíriából és a környező országokból menekülésre késztető nyomás" és a koronavírus-világjárvány volt a legnagyobb személyes jellegű megpróbáltatás, mert mindkét ügy közvetlenül érintette az embereket, mindkét esetben "emberi sorsok" alakulása volt a tét.
Angela Merkel 2015. augusztus 31-én tette híressé vált kijelentését, hogy Németország megbirkózik a menekülthullámmal, majd négy nappal később Werner Faymann akkori osztrák kancellárral úgy döntött, hogy Ausztrián keresztül Németországba utazhatnak a Magyarországon az osztrák határ felé gyalog elindult menedékkérők.
Abban az évben minden korábbinál több, 890 ezer menedékkérők érkezett. Az újonnan érkezők száma 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken. A 83,1 millió lakosú országban nagyjából 1,8 millió olyan ember él, aki menedékkérőként érkezett. Legnagyobb részük, 1,1 millió ember 2015 óta él az országban.
Erről Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon. 
