Az új szövetségi kormány decemberre várt megalakulása után visszavonuló politikus a Deutsche Welle német nemzetközi közszolgálati médiatársaságnak adott interjút. Ahogy fogalmazott, nem ment minden "ideálisan", és elismerte, voltak súlyos incidensek is. Példaként említette a 2015/2016-os kölni szilvesztert, amikor nők százait rabolták ki és zaklatták szexuálisan többnyire észak-afrikai származású, menedékkérőként érkezett férfiak.
Ugyanakkor rengeteg helyi önkormányzati vezető és önkéntes segített megbirkózni a menedékkérők elhelyezésének és ellátásának kihívásával. A menekülthullámmal érkezett emberek körében pedig "csodálatos példáink vannak a sikeres emberi fejlődésre" - emelte ki Angela Merkel, a leérettségizett fiatal menedékkérők kapcsán.
Azonban "még nem sikerült leküzdenünk a menekülés okait, és nem sikerült elérnünk, hogy Európa (az Európai Unió) egységes menekültügyi és migrációs rendszerrel rendelkezzen". Ezért még sok a tennivaló a nemzetközi migráció területén - mondta Angela Merkel.
A kancellári tisztségből 16 év - négy ciklus - után távozó politikus arra kérdésre, hogy melyek voltak a legnagyobb kihívások hivatali ideje alatt, elmondta, hogy "a Szíriából és a környező országokból menekülésre késztető nyomás" és a koronavírus-világjárvány volt a legnagyobb személyes jellegű megpróbáltatás, mert mindkét ügy közvetlenül érintette az embereket, mindkét esetben "emberi sorsok" alakulása volt a tét.
Angela Merkel 2015. augusztus 31-én tette híressé vált kijelentését, hogy Németország megbirkózik a menekülthullámmal, majd négy nappal később Werner Faymann akkori osztrák kancellárral úgy döntött, hogy Ausztrián keresztül Németországba utazhatnak a Magyarországon az osztrák határ felé gyalog elindult menedékkérők.
Abban az évben minden korábbinál több, 890 ezer menedékkérők érkezett. Az újonnan érkezők száma 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken. A 83,1 millió lakosú országban nagyjából 1,8 millió olyan ember él, aki menedékkérőként érkezett. Legnagyobb részük, 1,1 millió ember 2015 óta él az országban.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
