A német hetilap vasárnap megjelent számában közölt beszámoló szerint a kancellár a héten szűk körben azt hangoztatta, hogy "mindenképpen megoldást kell találni" a görög válságra. A Der Spiegel szerint ez "meglepő fordulat" a kormány politikájában, hiszen Berlin mostanáig azt az álláspontot képviselte, hogy Görögország csak akkor maradhat az övezet tagja, ha az athéni kormány végrehajtja a nemzetközi hitelekhez kapcsolódó reformokat, az ügyben pedig csak a hitelezői trojka jelentése alapján lehet dönteni.
A kancellári hivatalban viszont már az előtt meghozták a döntést, hogy a trojka - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap - szakértői megkezdték a reformok végrehajtásának helyszíni vizsgálatát - írta a Der Spiegel. A lap szerint a kancellár és tanácsadói egyebek között azt fontolgatják, hogy a válságkezelés sikere érdekében emeljék a soron következő hitelrészletek összegét, és ugyanekkora mértékben csökkentsék a később folyósítandó részleteket.
Csúszik a görög mentőcsomag következő részletének utalása
A hetilap forrásai szerint a trojka jelentése valószínűleg csak november elejére készül el. A vizsgálat befejezését eredetileg szeptemberre várták, a német pénzügyminisztérium pedig a napokban egy közleményben azt írta, hogy októberben készül el a reformok állásáról szóló jelentés. Ennek megállapításaitól függ, hogy az athéni kormány megkaphatja-e a következő hitelrészletet.
A német kancellár az esetleges görög eurótávozás gazdasági következményei mellett a politikai hatásoktól is tart. Úgy véli, hogy a Görögország kiválásával keletkező helyzetet csak az "államadósságok uniója" révén lehetne kezelni, vagyis a meggyengült övezeti tagok, például Spanyolország vagy Olaszország stabilitását csak úgy lehetne biztosítani, ha az egész közösség vállalna garanciát a külön-külön felhalmozott adósság törlesztésére, ami a német lakosság ellenállása miatt végzetes következményekkel járhat a Merkel vezette konzervatívok számára.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
