Egy jelentés szerint több százmillió eurót fordítottak európai uniós forrásokra olyan projektekben, amelyek sértik a marginalizált közösségek jogait, olyan kezdeményezésekre hivatkozva, mint a romák szegregált lakhatása, a fogyatékkal élő gyermekek bentlakásos intézményei vagy a menedékkérők számára fenntartott idegenrendészeti központok.
A nyolc európai, nem kormányzati szervezet által összeállított információkon alapuló jelentés hat országban 63 projektet vizsgál. Ezek a projektek együttesen több, mint 1 milliárd eurós Európai Uniós támogatást kaptak, ami rávilágít az alapvető jogok látszólag „alacsony szintű megértésére” a blokk egész területén – írja a The Guardian az EU által finanszírozott jelentés egyik szerzőjére hivatkozva.
Bár a jelentés hat országra összpontosított, az elemzés készítője szerint hasonló projektek valószínűleg EU-szerte elterjedtek. „Ez valójában csak a jéghegy csúcsa” – mondta Ines Bulic, az Európai Független Élet Hálózatának munkatársa, aki „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy az európai polgárok által biztosított forrásokat a már amúgy is a blokk legmarginalizáltabbjai közé tartozó közösségek diszkriminációjának és szegregációjának felerősítésére használhatták fel.
Fotó: Depositphotos
Példaként említett egy görögországi iskolát, amely fogyatékkal élők és speciális igényűek számára készült, és amely egy szélesebb körű, speciális szakiskolákba történő uniós beruházás része volt.
Egy másik példaként említett egy Romániában élő fogyatékkal élő gyermekek számára létrehozott intézményt, amely 2,5 millió eurós támogatást kapott, és a gyerekeket elküldték otthonukba, ahelyett, hogy támogatást kaptak volna ahhoz, hogy a családjukkal maradhassanak.
A jelentésben kiemelt további példák közé tartozik a romák számára épült szociális lakások Romániában, egy város szélén. A jelentés megjegyzi, hogy a házak hajógyári konténerekből épültek, és távol állnak minden közszolgáltatástól, és nem felelnek meg a hő- és hangszigetelésre, valamint a higiéniai előírásoknak. Görögország-szerte számos menedékkérők befogadóközpontját is megbélyegezték rendkívül távoli elhelyezkedésük és rossz életkörülményeik miatt.
A jelentés készítői számos okot említettek annak magyarázatára, hogy miért kerültek több millió eurós kifizetések diszkriminatívnak ítélt projektekre. Az egyik ok az alapvető jogok látszólag „alacsony szintű ismerete” egyes kormányokban és az EU egyes részein, amelyen sürgősen változtatni kell – mondta Andor Urmos, a Bridge EU munkatársa.
Akár 600 svéd is Tartuban ülhet. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
