A Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) jelöltje a tartományi törvényhozás szeparatista pártjainak 74 támogató szavazatával, 64 ellenszavazat mellett lett Katalónia 132. elnöke.
A csütörtökön kezdődött elnökválasztási vitában céljait ismertetve hangsúlyozta
az autonóm régió függetlenségének "beteljesítését". Ennek érdekében önrendelkezési népszavazást megrendezését szorgalmazza az állammal egyeztetett módon, követendő példaként említve a 2014-es skót népszavazást.
A 38 éves Pere Aragonés az eddigi legfiatalabb katalán elnök, aki az előző tartományi kormányban elnökhelyettesi posztot töltött be tavaly szeptemberig, amikor is átvette az elnökséget Quim Torrától. Elődjét ugyanis a spanyol legfelsőbb bíróság eltiltotta közhivatal betöltésétől, amiért megsértette a közintézményekre vonatkozó politikai semlegesség elvét a 2019-es tavaszi országos parlamenti választásokat megelőzően.
Quim Torra távozása miatt
idén február 14-én előrehozott tartományi választásokat tartottak, amelyet a Katalán Szocialista Párt (PSC) nyert, de a függetlenségi pártok többséget szereztek az új törvényhozásban, így ők kapták meg a kormányalakítás lehetőségét.
Az egyeztetéseket komoly viták és nézeteltérések jellemezték az elmúlt három hónapban, olyannyira, hogy Pere Aragonés elnökségét márciusban nem támogatta az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) függetlenségi párt a parlamenti szavazáson.
A két párt közötti vita egyik lényeges eleme volt, hogy az Együtt Katalóniáért szerepet szánt volna a kormányzati munkában Carles Puigdemont volt elnöknek, aki 2017 októberében, az alkotmányellenes függetlenségi népszavazás után Brüsszelbe menekült a spanyol igazságszolgáltatás elől. Az ERC viszont azt hangsúlyozta, hogy "belgiumi gyámkodás nélkül" szeretne kormányozni.
A pártok hétfőn, az elnökválasztási határidő lejárta előtt tíz nappal állapodtak meg a koalíciós kormány létrehozásától és a tárcák elosztásáról.
A katalán függetlenség kilátásáiról készült interjúnkat Dr. Lénárt Andrással, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Hispanisztika Tanszékének adjunktusával itt olvashatják.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
