Az év első hónapjában az átlagkereset mintegy 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése és bizonyos keretrendezések voltak hatással – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal közleményéből.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete 310 800 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 323 600 forint volt. A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb 570 000 forinttal, míg a legalacsonyabb fizetéseket a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén mérték, itt 203 100 forint volt az átlagbér. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 296 200 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 206 700 forint volt családi kedvezmény nélkül, míg a kedvezményt is figyelembe véve 2015 200 forintra becsülhető a nettó kereseti átlag. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett.
A bruttó és a (kedvezmények nélkül számított) nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 13,4 százalékkal nőtt éves alapon. A fogyasztói árak éves alapú több mint 2 százalékos növekedése mellett a reálkereset mintegy 11,5 százalékkal emelkedett.
Kevesebb az közfoglalkoztatott
Az ING vezető elemzője szerint az idei év első adatközlése felülmúlja a 12 százalékos piaci várakozást, valamint az előző év egészének átlagát 0,9 százalékponttal. A versenyszférában 13,2 százalékkal, a közszférában pedig 15,3 százalékkal emelkedtek a bérek. Az állami szféra egyes területein zajló bérrendezés továbbra is magasabban tartja a bérdinamikát, mint az üzleti szférában tapasztalt mutató. Hozzátette: a tavalyi év elején főként az állami vállalatok esetében jelentősen csúszott a bérmegállapodás.
|
Nézz bele a tárcádba – te is érzed, hogy többet keresel? Megállíthatatlanul nőttek a magyar fizetések decemberben és 2017-ben. De mennyit érzünk ebből? Tovább >>> |
Virovácz Péter elmondta: az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt több mint 118 ezer fővel nőtt a foglalkoztattak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottak esetében pozitív folyamatként tekinthetünk arra, hogy a létszám 41 ezer fővel, 149 ezerre csökkent. Az alacsony bázis miatt az első negyedévben lehet a legerősebb a bérdinamika, de átlagosan a nettó bérek akár megint kétszámjegyű növekedést mutathatnak.
Erősödik a verseny a hiányszakmákban
A Takarékbank elemzője elmondta: a nemzetgazdaságban a foglalkoztatásban állók száma 2.7 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3 százalék volt, míg a közszférában 1,5 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma. Hozzátette: 9 százalék feletti éves bérnövekedést várunk a képzett munkaerő hiánya, a közszféra idén is zajló jelentős bérrendezései illetve a további bérminimum-emelkedés miatt.
Horváth András kiemelte, idén a várt 2.5 százalékos éves infláció mellett ez 6 százalék feletti reálbér növekedést jelent, míg 2013-tól 2018 végéig összesen 40 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek. A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben – tette hozzá.
|
Rekordméretű lehet a növekedés, csak közbe ne jöjjön valami Tavaly a vártnál gyorsabban, 4 százalékkal bővült a magyar gazdaság, ami jóval ugyan jóval magasabb volt az unió átlagánál, a régióban azonban csak a középmezőnyre volt elég az ütem. A GKI várakozásai szerint a növekedés idén is megközelítheti a 4 százalékot, a tervek szerint pedig idén az EU harmadik legmagasabb (2,4 százalékos) GDP-arányos deficitje lehet Magyarországon, ami azonban nem tartalmaz kellő tartalékot a nehezebb időkre. Részletek >>> |
Az EU-s védelmi biztos szerint igen. 
