A cseh családok 90 százalékának nem jelentenek gondot a rendszeres havi kiadások, de hányan tudnak félretenni? És mennyiből?

A bruttó átlagbér már 600 ezer forint felett jár, 14,6 százalékos növekedéssel.

Az átlagos bruttó bér több mint 621 ezer forint volt tavaly novemberben, a medián viszont csak közel 428 ezer forintot tett ki. 

Svájcban és Izlandon a legmagasabbak az átlagbérek, míg Bulgáriában és Romániában a legalacsonyabbak. A kutatás néhány olyan részletre is rávilágít, amelyek kevésbé közismertek.               

Megjöttek a legfrissebb KSH-adatok a magyar keresetekről.

Az EU egészét tekintve átlagbérből negyedik legkevesebb, a minimálbérrel számolva pedig második legkevesebb üzemanyag vásárolható a magyar fizetésekből.

Tíz év alatt több mint duplájára nőtt a magyar átlagbér, de még ez is kevés volt ahhoz, hogy a vevők lépést tudjanak tartani az ingatlanárak emelkedésével. A Bank360.hu kiszámolta, hány négyzetméterre volt elég egyhavi kereset idén januárban, tíz éve és 2002-ben.

A közel 10 százalékos átlagbér-emelkedés elsőre jól hangzik, de ha az egyre emelkedő inflációt is figyelembe vesszük, már nem olyan vidám a kép. A medián bér pedig 113 ezer forinttal alacsonyabb az átlagbérnél.

Az egészségügyi dolgozók egyszeri pluszjuttatásától tavaly akkorát emelkedett az átlagbér, hogy most júniusban éves összevetésben már csak kicsit tudott.

A második negyedévben átlépte az 1400 forintos szintet a fizikai átlagórabér. A középvezetők bére gyorsabb tempóban emelkedik.

Az elmúlt héten több sajtóorgánum is beszámolt egy friss elemzésről, mely egy három hónappal ezelőtti cikkünket titulálta fake news-nak. Ám ezzel közgazdasági alaptételeknek és szabályoknak, metódusoknak is nekiment, csak azért, hogy a cikkben megfogalmazott állítást álhírnek tudja beállítani. Az eredeti cikkünkről és az elemzésben megfogalmazott kritikáról kolléganőnk, Székely Sarolta beszél.

Az év első öt hónapjára számolt bruttó átlagfizetés pedig 390 ezer forint volt.

Öt éve még 68 havi átlagbérből jött ki egy 50 négyzetméteres fővárosi lakás. Vidéken is hasonlóan alakult a pénz vs. négyzetméterár meccs, egyedül Győrben nem változott érdemben a 2015-ös felállás, ott továbbra is 7 év kell a spórolásra.

Hogy jön a Lidl tulajdonosa a magyar átlagbérhez? Miért kell egészséges gyanakvással fogadni a hivatalos átlagbér-adatokat? Mennyi a háztartások átlagjövedelme, beleértve a nyugdíjasokat is? Elmagyarázzuk.

A magyarországi McDonald's teljes GDP-hatása 2014 és 2018 között elérte a 153,4 milliárd forintot. Különböző adók és járulékok formájában 2009 és 2018 között a vállalat és franchise partnerei 82,6 milliárd forintot fizettek be a magyar államháztartásba, miközben több mint 27 milliárd forint értékben végeztek beruházásokat.

Egy egészen abszurd látleletről mesél heti videónkban kolléganőnk, Székely Sarolta. Miközben ugyanis a tanárok bére majd' 10 éve alatt nőtt 60 százalékkal, addig a focisták ezt egyetlen év alatt is megkaphatták.

A bérek emelkedése továbbra is kétszámjegyű Magyarországon, de amióta az infláció újra az életünk részévé vált, a reálbérekre ez már nem igaz. A fizetések azért szépen növekednek, a bruttó átlagkereset 327 ezer forint fölött jár májusban, az első öthavi átlag pedig még az egyszeri juttatások nélkül is 300 ezer fölött jár. Az egészségügyben volt a legnagyobb béremelés, az energiaszektor keresett a legtöbbet.

Megjelentek a januári béradatok, és százalékosan szép a növekedés, de a decemberi után egy kicsit jobbat vártunk. Messze még mindig az elérendő és üdvözítő cél, a német-osztrák bérek fele, pedig vásárlóerő-paritáson már elértük a fejlettségük felét, nominálisan viszont csak a harmadát, és itt van az eb elhantolva.

Bruttó és nettó átlagban is csaknem 14 százalékos volt a növekedés.

Amióta 7 évvel ezelőtt megnyílt a német munkaerőpiac a hazai munkavállalók számára, elsődleges kérdés lett az ottani bérek nagysága, hisz leginkább az határozza meg, útnak induljon-e valaki munkát vállalni Európa legnagyobb gazdaságába. Nem meglepő módon a bérek magasak, viszont érdekes módon az ex-NDK még mindig nem tudott teljesen felzárkózni.

Magunk is meglepődtünk. Nemcsak sokkal alacsonyabb volt Magyarországon 2016 végén a lakosság többségének jövedelme, mint a szépen növekvő hivatalos átlagbér, de ha mélyre ásunk az adatokban, akkor azt mondhatjuk, hogy az emberek fele kevesebb pénzzel rendelkezett, mint az átlagnyugdíj. A munka sok ember számára nem hozott többet, mintha nyugdíjból élne.

A bérek idén 13 százalékkal emelkednek, a nyugdíjakat várhatóan legalább három százalékkal emelik majd, talán jobban is, de a bérekhez fogható mértékben semmiképpen sem. Nem mondhatjuk, hogy a hazai nyugdíjak nagyon magasak, de az biztos, hogy a bérekre már nagyon ráfért az emelkedés.

Szépen emelkedtek nyár közepén a hazai fizetések, a reálkereset is 10 százalék felett nőtt.

Az első félévben 12,5 százalékkal nőttek a keresetek Magyarországon - ez még az inflációval együtt is kétszámjegyű reálbér-emelkedést jelent.

Nem! - kiált fel erre a nyugdíjasok túlnyomó része. De nem csak azért, mert soha senki nem szokta úgy érezni, hogy ő túl sokat kap. A legtöbben úgy érzik, hogy ennél magasabb lesz a pénzromlás üteme. Hosszú távon viszont amíg a forint értéke felére esett, a nyugdíjak háromszorozódtak.

Miközben a közgazdászok azon vitatkoznak, hogy két vagy három millió súlyosan szegény ember él az országban, gyakran felmerül az is, hogy a többgyermekes családok különösen veszélyeztetettek. Mennyibe kerül ma egy, vagy két, három gyermek eltartása Magyarországon? Hogyan viszonyul ez az átlagfizetéshez vagy a létminimumhoz, minimálbérhez?

A munkaadói oldal az átlagkeresetet 3-4 százalékkal emelné, a szakszervezetek számára ez elfogadhatatlanul alacsony. Ha 3-4 év alatt legalább azt szeretnék elérni, hogy a minimálbér nettója elérje a létminimum 80 százalékát, ennél több kell. Jelenleg csak a létminimum 76 százaléka a nettó minimálbér.

Az évek során a szellemi dolgozók átlagbére lényegesen jobban emelkedik Magyarországon, mint a fizikai dolgozóké, a különbség már majdnem kétszeres. Hasonlóan lehet ez másutt is. Ez is arra utal, hogy a felsőfokú oktatást nem visszafejleszteni kéne, hanem épp ellenkezőleg.

A fizikai dolgozók nettó keresete majdnem pontosan fele a szellemi dolgozókénak, így elemi érdeke lenne mindenkinek tovább tanulni. Az átlagos nettó kereset 2,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest és 153 300 forintra rúgott. A közfoglalkoztatottak nettó keresete mindössze 51 ezer forint körül van.

Hitelátütemezést bátorító adókedvezménnyel serkentené a fogyasztást a román kormány.

A kilencvenes években a nettó átlagbér 60 százaléka körül volt egy átlagos nyugdíj értéke, mára ez a mutató 73 százalékra kúszott. A nyugdíj magas, vagy a bér alacsony, esetleg más a hiba?

A keresetek január-augusztusi alakulását közli ma a Központi Statisztikai Hivatal.