Májusban a bruttó átlagkereset 398 800 forint volt, 9,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 390 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 259 ezer 300 forint volt, mindkettő 8,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 ezer 800 forint volt a bruttó átlagkereset májusban, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül számolva szintén 9,4 százalékkal 265 ezer 200 forintra nőtt, a kedvezményeket is figyelembe véve 274 ezer 500 forintot ért el.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 370 ezer 600 forintra becsülhető, 8,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál 9,9 százalékkal 417 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset májusban a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, a költségvetési szektorban 8,9 százalékos növekedéssel 401 ezer forintot ért el.
A vállalkozásoknál alkalmazásban állók létszáma tavaly májushoz viszonyítva 223 ezerrel, 10,0 százalékkal csökkent. A közfoglalkoztatottak száma 17 ezerrel alacsonyabb, 85 ezer volt.
A feldolgozóiparban 5,0 százalékos, az építőiparban 11,5 százalékos növekedéssel 413 ezer forintra, illetve 317 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset. Az infokommunkációs szektorban 657 ezer forint, a pénzügyi biztosítási ágazatban 677 ezer forint volt a májusi átlagkereset, ami 9,9 százalékos és 5,2 százalékos növekedést mutat.
A közigazgatás és védelem valamint kötelező társadalombiztosítás területén 9,5 százalékos emelkedéssel 477 ezer forintra emelkedett, az oktatásban 4,1 százalékkal 347 ezer forintra, az egészségügyben 16,0 százalékkal 405 ezer forintra nőtt az átlagkereset egy év alatt májusra.
Január-májusban a reálkereset 5,1 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos növekedése mellett, ezen belül májusban 7,0 százalékos volt a reálkereset éves emelkedése a 2,2 százalékos inflációval számolva.
A forint erősödése és az uniós források felszabadítása önmagában még nem oldja meg a reálgazdaság strukturális problémáit. 
