5p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Amióta 7 évvel ezelőtt megnyílt a német munkaerőpiac a hazai munkavállalók számára, elsődleges kérdés lett az ottani bérek nagysága, hisz leginkább az határozza meg, útnak induljon-e valaki munkát vállalni Európa legnagyobb gazdaságába. Nem meglepő módon a bérek magasak, viszont érdekes módon az ex-NDK még mindig nem tudott teljesen felzárkózni.

Tavaly Európa legtöbb országában nőttek a bérek, a rekorder Románia lett 18,6 százalékkal, az ezüstérmések mi vagyunk közel 13 százalékkal, a harmadik helyet a csehek érték el 11 százalékkal. Ezek igen szép számok, ugyanakkor teljesen érthetővé válnak, ha ránézünk a német adatokra. Németországban igen magasak a bérek (ez persze nem újdonság), de ráadásul még növekednek is: tavaly 2,2 százalékkal, így amikor próbáljuk csökkenteni lemaradásunk, még ez a tényező is nehezíti a helyzetet.

A számok

Nézzük ezek után a konkrét német számokat. 2016-ban 3700 euró volt a teljes németországi munkaerőre számolt bruttó átlagfizetés, tavaly ez már 3780 körül lehetett, de az egész évre érvényes pontos adat még nem jelent meg, a növekedés mértéke is év közbeni adat. Mindenesetre a 3700 euró is brutális adat hazai szemszögből, hisz ez forintban a jelenlegi árfolyamon 1 millió 145 ezer forint. Nesze neked bérfelzárkózás, a hazai bruttó átlagbér közmunka nélkül a legfrissebb adat szerint 305 ezer forint (a januári már talán lényegesen több lesz). A német bruttó átlagbér tehát még mindig majdnem négyszerese ennek.

Nézzük a nettó béreket, hisz ezek az igazán döntőek, amikor valaki döntést hoz a munkavállalást illetően (persze szerepet játszhat az ottani egészségügyi ellátás vagy az esetleges leendő nyugdíj is, de ez inkább a hosszabb távon ott élők számításait befolyásolja). A német adórendszer nem egyszerű, így a nettó bér számítása bonyolultabb mint nálunk, sokféle adat jön ki a bruttó bér nagyságától és a dolgozó családi állapotától függően, de a teljes összesített adat nagyjából 2250 euró, ami a bruttó bér 60 százaléka. Ez nagyjából 700 ezer forint, míg nálunk a családi kedvezménnyel számolt összeg 210 ezer forint körüli, a különbség 3,33-szoros. Van még miért odamenni, kell is még nálunk az évi 10 százalékos emelkedés (esetleg egy kis forinterősödés).

Csalóka átlag

Ezek a számok azonban csak a teljes átlagot jelenik, ha megnézzük a részleteket, érdekes dolgok adódnak. Az egyik lényeges dolog, ami persze nálunk is jelentkezik: az átlagfizetés nem valamiféle társadalmi átlagot jelent, vagyis olyan számot, ami körül a többség fizetése van, netán amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet, hanem egy szigorú számtani átlag, az összes fizetés összeadva, és elosztva a keresők számával. Így, miután alulról a minimálbér a határ, felülről viszont a csillagos ég, a kiugróan magas fizetések felhúzzák az átlagot, és kissé torz képet kapunk. A német statisztikai hivatal szerint csak az alkalmazottak egyharmada keres többet, mint az átlagbér, kétharmada kevesebbet.

Még az ex-NDK sem zárkózott fel

Ugyancsak lényeges dolog, hogy az országon belül is jelentős eltérések vannak: nevezetesen a volt NDK-ban még mindig alacsonyabbak a bérek, nem is kevéssel, mint a volt NSZK-ban. A felzárkózás tehát még Németországon belül sem tudott bő negyedszázad alatt teljesen megvalósulni, aminek oka, hogy a keleti országrészben kevesebb a nagyvállalat, a kisebbek pedig elmaradnak termelékenységben a nagyoktól. De még az egykori Nyugaton is vannak eltérések: Bajorországban, Baden-Württembergben és Hessenben magasabbak a bérek, mint a többi tartományban.

Órabérek az egyes német tartományokban 2014-ben

A helyzetet jól mutatja a fenti ábra: ugyan 2014-es adatokról van szó, azóta valamelyest csökkentek az eltérések. A volt NDK területén (Berlin kivételével) 14 euró körüli volt az átlagos órabér, az ún. régi tartományok közül az északiakban 16 euró körüli, a Rajna mentén 17-18, míg a déli tartományokban 18-19 euró. Érdemes ugyanezt a minimálbérnek az átlagbérhez viszonyított arányával is megvizsgálni: a nyugati részeken a minimálbér az átlagbér 40-55 százalékát teszi ki, addig ez a keletiekben 50-65 százalék. A minimálbér egyébként jelenleg óránként 8,8 euró, ami havi szinten 1540 eurót jelent (475 ezer forint, míg nálunk 138 ezer, a garantált bérminimum pedig 180 ezer, ez utóbbi már nem is olyan rossz).

Eurózóna

Végül érdemes még megnézni, hogy nyugat-európai, eurózónás összevetésben milyen szintet képviselnek a német bérek. A nettó béreket hasonlítjuk össze: a 2250 eurós némettel lényegében megegyezik a francia adat (nem is véletlen a 10 százalékos francia munkanélküliség, a termelékenység kisebb, mint Németországban). Majdnem ugyanekkora, 2150 euró a holland érték, 2500 az ír (az új gazdasági csoda),1920 a belga, és hogy a mediterrán részről is lássunk valamit: 1750 a spanyol és az olasz egyaránt, a görög adat 920 euró, a portugál 850.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hamarosan új világra ébredhetnek a leggazdagabbak Magyarországon
Imre Lőrinc | 2026. augusztus 11. 19:50
Több, még az Orbán-rendszerhez köthető adóelkerülési kiskaput zár be a Tisza-kormány a július végén a parlament által is elfogadott adócsomaggal. A változtatások a bizalmi vagyonkezelést, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és a műemléki védettségű ingatlanokkal kapcsolatos közteherviselést érintik.
Makro / Külgazdaság Erről beszélt az új köztársasági elnök az Országgyűlésben
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 11. 16:06
A megosztottságot is a legsúlyosabb gondok közt említette.
Makro / Külgazdaság Hivatalos: megválasztották Baka Andrást köztársasági elnöknek
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 11. 15:25
A Tisza Párt jelöltjét megszavazta a parlament.
Makro / Külgazdaság Vitatja a tartozását? Segítenek a pénzügyi békéltetők
Dr. Szente Krisztina | 2026. augusztus 11. 15:06
Az egyik leggyakoribb pénzügyi jogvita, amikor a fogyasztó nem ismeri el a pénzügyi szolgáltató követelésének jogosságát, összegét vagy egyáltalán a tartozást. Az ilyen viták bíróságon kívüli rendezésére a Magyar Nemzeti Bankon belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárása nyújt lehetőséget.
Makro / Külgazdaság Nem akárhol rendeznek kormányülést Magyar Péterék
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 11. 13:44
Nagy bejelentések jöhetnek.
Makro / Külgazdaság GKI: ezért lettünk a régió leglassabban növekvő gazdasága
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 11. 08:16
Románia 200 százalékot nőtt euróban mérve 15 év alatt. Magyarország 70 százalékot. A különbség nem véletlen.
Makro / Külgazdaság 21 nap maradt hátra az uniós pénzek hazahozatalára
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 10. 13:40
A hónap végéig kell teljesíteni a magyar helyreállítási terv valamennyi elszámolható mérföldkövét.
Makro / Külgazdaság Júliusi költségvetési bravúr – több mint 500 milliárd forintos többlet
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 10. 11:30
Júliusban a központi alrendszer többlete 524,3 milliárd forint volt, ami 537,1 milliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál.
Makro / Külgazdaság Banai Péter Benő: az euróbevezetés követelményeinek elérése a teljes gazdaság számára hasznos
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 10. 06:12
A világgazdasági folyamatokat vizsgálva a jegybank által júniusban meghatározott 2 százalék alatti éves inflációs szint továbbra is reális – jelentette ki Banai Péter Benő az MNB Podcast legutóbbi adásában.
Makro / Külgazdaság Jobban járnak a szennyezők? Egyszerűbb lesz a bevándorlás? Szakértőt kérdeztünk az eltörölt adókról
Imre Lőrinc | 2026. augusztus 9. 06:01
Több adónem is megszűnik Magyarországon, amelyek a települések bevételeit, a nagy ipari szennyezőket, valamint a bevándorlást érintik. Ezeket egytől egyig az Orbán-kormányok alatt vezették be őket. Egyszerűbb lesz harmadik országból betelepülni? Jobban járnak a szén-dioxid-kibocsátásért felelős cégek? Adószakértőt kérdeztünk a várható hatásokról.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG