Tavaly Európa legtöbb országában nőttek a bérek, a rekorder Románia lett 18,6 százalékkal, az ezüstérmések mi vagyunk közel 13 százalékkal, a harmadik helyet a csehek érték el 11 százalékkal. Ezek igen szép számok, ugyanakkor teljesen érthetővé válnak, ha ránézünk a német adatokra. Németországban igen magasak a bérek (ez persze nem újdonság), de ráadásul még növekednek is: tavaly 2,2 százalékkal, így amikor próbáljuk csökkenteni lemaradásunk, még ez a tényező is nehezíti a helyzetet.
A számok
Nézzük ezek után a konkrét német számokat. 2016-ban 3700 euró volt a teljes németországi munkaerőre számolt bruttó átlagfizetés, tavaly ez már 3780 körül lehetett, de az egész évre érvényes pontos adat még nem jelent meg, a növekedés mértéke is év közbeni adat. Mindenesetre a 3700 euró is brutális adat hazai szemszögből, hisz ez forintban a jelenlegi árfolyamon 1 millió 145 ezer forint. Nesze neked bérfelzárkózás, a hazai bruttó átlagbér közmunka nélkül a legfrissebb adat szerint 305 ezer forint (a januári már talán lényegesen több lesz). A német bruttó átlagbér tehát még mindig majdnem négyszerese ennek.
Nézzük a nettó béreket, hisz ezek az igazán döntőek, amikor valaki döntést hoz a munkavállalást illetően (persze szerepet játszhat az ottani egészségügyi ellátás vagy az esetleges leendő nyugdíj is, de ez inkább a hosszabb távon ott élők számításait befolyásolja). A német adórendszer nem egyszerű, így a nettó bér számítása bonyolultabb mint nálunk, sokféle adat jön ki a bruttó bér nagyságától és a dolgozó családi állapotától függően, de a teljes összesített adat nagyjából 2250 euró, ami a bruttó bér 60 százaléka. Ez nagyjából 700 ezer forint, míg nálunk a családi kedvezménnyel számolt összeg 210 ezer forint körüli, a különbség 3,33-szoros. Van még miért odamenni, kell is még nálunk az évi 10 százalékos emelkedés (esetleg egy kis forinterősödés).
Csalóka átlag
Ezek a számok azonban csak a teljes átlagot jelenik, ha megnézzük a részleteket, érdekes dolgok adódnak. Az egyik lényeges dolog, ami persze nálunk is jelentkezik: az átlagfizetés nem valamiféle társadalmi átlagot jelent, vagyis olyan számot, ami körül a többség fizetése van, netán amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet, hanem egy szigorú számtani átlag, az összes fizetés összeadva, és elosztva a keresők számával. Így, miután alulról a minimálbér a határ, felülről viszont a csillagos ég, a kiugróan magas fizetések felhúzzák az átlagot, és kissé torz képet kapunk. A német statisztikai hivatal szerint csak az alkalmazottak egyharmada keres többet, mint az átlagbér, kétharmada kevesebbet.
Még az ex-NDK sem zárkózott fel
Ugyancsak lényeges dolog, hogy az országon belül is jelentős eltérések vannak: nevezetesen a volt NDK-ban még mindig alacsonyabbak a bérek, nem is kevéssel, mint a volt NSZK-ban. A felzárkózás tehát még Németországon belül sem tudott bő negyedszázad alatt teljesen megvalósulni, aminek oka, hogy a keleti országrészben kevesebb a nagyvállalat, a kisebbek pedig elmaradnak termelékenységben a nagyoktól. De még az egykori Nyugaton is vannak eltérések: Bajorországban, Baden-Württembergben és Hessenben magasabbak a bérek, mint a többi tartományban.
|
| Órabérek az egyes német tartományokban 2014-ben |
A helyzetet jól mutatja a fenti ábra: ugyan 2014-es adatokról van szó, azóta valamelyest csökkentek az eltérések. A volt NDK területén (Berlin kivételével) 14 euró körüli volt az átlagos órabér, az ún. régi tartományok közül az északiakban 16 euró körüli, a Rajna mentén 17-18, míg a déli tartományokban 18-19 euró. Érdemes ugyanezt a minimálbérnek az átlagbérhez viszonyított arányával is megvizsgálni: a nyugati részeken a minimálbér az átlagbér 40-55 százalékát teszi ki, addig ez a keletiekben 50-65 százalék. A minimálbér egyébként jelenleg óránként 8,8 euró, ami havi szinten 1540 eurót jelent (475 ezer forint, míg nálunk 138 ezer, a garantált bérminimum pedig 180 ezer, ez utóbbi már nem is olyan rossz).
Eurózóna
Végül érdemes még megnézni, hogy nyugat-európai, eurózónás összevetésben milyen szintet képviselnek a német bérek. A nettó béreket hasonlítjuk össze: a 2250 eurós némettel lényegében megegyezik a francia adat (nem is véletlen a 10 százalékos francia munkanélküliség, a termelékenység kisebb, mint Németországban). Majdnem ugyanekkora, 2150 euró a holland érték, 2500 az ír (az új gazdasági csoda),1920 a belga, és hogy a mediterrán részről is lássunk valamit: 1750 a spanyol és az olasz egyaránt, a görög adat 920 euró, a portugál 850.
Három indexből kettő csökkent. 
