<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p
Magunk is meglepődtünk. Nemcsak sokkal alacsonyabb volt Magyarországon 2016 végén a lakosság többségének jövedelme, mint a szépen növekvő hivatalos átlagbér, de ha mélyre ásunk az adatokban, akkor azt mondhatjuk, hogy az emberek fele kevesebb pénzzel rendelkezett, mint az átlagnyugdíj. A munka sok ember számára nem hozott többet, mintha nyugdíjból élne.
MTI Fotó: Földi Imre

Az idén nagy boldogság, rózsaszín köd ömlik a hivatalos statisztikákból, amelyek szerint a hazai bérek két számjegyű ütemben növekszenek. A magyar dolgozók átlagfizetése augusztusban 13,2 százalékkal nőtt egy év alatt, a bruttó már 292 ezer forint, a nettó pedig – legalábbis a családi kedvezménnyel javítva – 202 ezer 400 forint.

Csak az a baj, hogy ennek kevés köze van a mindennapi élethez. Sokan érzik, hogy valami nem stimmel ezzel, felhördülnek, „az enyém ugyan nem nőtt”, mondják, és ennek meg is van az oka. A kevesek nagyon magas fizetése felhúzza az átlagot, a nagyobb többség azonban szerényen keres. Ez pedig statisztikailag is kimutatható.

Van helyette másik

Tegyük fel például, hogy 11 dolgozó van egy cégnél, akik közül tízen 100 ezer forintot keresnek, egy személy, az igazgató viszont egymilliót. Akkor ők összesen keresnek kétmilliót, ez osztva 11-felé, az mintegy 181 ezer forintos átlagfizetést eredményez. A dolgozók viszont azt látják, hogy a körülöttük élő emberek jellemzően csak százezret keresnek. Hát valami hasonló történik országos szinten is.

Ez persze nem csak nálunk van így, sőt azt sem állíthatjuk, hogy kiugróan egyenlőtlen lenne az országban a jövedelmek eloszlása. De tény, hogy az átlag felfelé torzít, ezt igyekszik korrigálni egy másik módszer, amikor helyette mediánt számolnak. (Már aki számol, mert a KSH már nem, valahol a létminimum számítás elhagyása környékén erről is lemondtak pár éve.)

Gipsz Jakab, a középérték

A medián azt jelenti, hogy sorba állítják az embereket az adott adat, például jövedelem szempontjából, és a pontosan középen levő személy lesz a medián, a középérték. A fenti céges példában a hatodik ember, akinek a bére 100 ezer forint. (Egy másik példa: az 1, 2, 3, 4, 5 számok átlaga 3, mediánja szintén. De az 1, 2, 3, 4, 9 számok átlaga 3,8, a medián azonban megint csak 3, mert az van pont középen.)

Az Eurostat viszont közöl mediánt, és abból más kép alakul ki a jövedelmekről. Többféle különbség van az adatokban, egyrészt nem fizetésekről van szó, hanem jövedelmekről, tehát a fizetésen túli más bevételekkel is kalkulál, mínusz adó. Másrészt viszont a teljes lakosságról szól, tehát beleveszik a nem kereső gyermekeket, segélyt vagy nyugdíjat nem kapó munkanélkülieket, egyéb személyeket is. Egy családnál például az összes bevételeket elosztják a személyek számával, a gyerekeket is beleértve. (Eurostat: „Mean and median income by household type - EU-SILC survey”)

Kevéssel létminimum felett

Így a 2016-os adatok szerint a magyarországi átlagjövedelem havi 126 754 forint volt fejenként. Ahogy várható volt, jóval kevesebb, mint az említett átlagbér, dehogy ennyire kevés, az azért kissé meglepő. A medián, tehát a tipikus, a jövedelmi sorban középen álló átlagpolgár nettó jövedelme pedig csak 111 631 forint, még annál is kevesebb.

Nem sokkal több, mint a Policy Agenda által számított tavalyi létminimum, ami egy főnél 88 ezer forint, négy tagú családnál fejenként 64 250 volt (és a népesség több mint harmada szerintük ez alatt élt).

Több a nyugdíj, mint a fizetés?

Ez mindjárt átírja azt a kérdést is, hogy a nyugdíjasok vajon a bérek mekkora hányadát kapják meg nyugdíjként. Tegnap ezzel foglalkoztunk, és arra jutottunk, hogy ez a szám, amelyet helyettesítési rátának hívnak, Magyarországon viszonylag magas, 67 százalékos. (Egy másik számítási mód szerint már csak 63 százalék körüli, de idén várhatóan sokat süllyed majd a bérnövekedés miatt.)

Csakhogy tavaly az átlagnyugdíj 124 278 forint volt – magasabb, mint a 111 631 forintos jövedelem-medián! Igaz, arról nincsen adat, hogy a nyugdíjas háztartásokban mennyi eltartott van, a medián jövedelmeknél viszont ezt is figyelembe vették. Talán nem gyakori, hogy a nyugdíjasok másokat tartanak el – bár nyilván előfordul –, így azt mondhatjuk, hogy a dolgozók nettó jövedelmének mediánja tavaly alig tért el a nyugdíjasokétól.

Egyenszegénység Magyarországon

Amint említettük, a medián, az a sorban középen levő kispolgár. Tehát azt mondhatjuk, hogy az emberek durván fele kevesebb pénzzel rendelkezett, mint az átlagnyugdíj. Ha populista politikusok lennénk, akkor leegyszerűsíthetnénk úgy, hogy munkával sem lehet érdemben jobban élni Magyarországon, mint nyugdíjból. (Amivel nem azt akarjuk mondani, hogy a nyugdíjak magasak, hanem hogy a fizetések - még mindig - alacsonyak.)

Ez nem csak a mi számzsonglőrködésünk – az Eurostat ugyanis ilyen mutatót is számol, és az itt látható grafikont is publikálja róla. A 2015-ös adat szerint Magyarországon a „relatív medián jövedelmi hányados”* körülbelül 1,0 (száz százalék) volt. Ami azt jelenti, hogy a 65 év felettiek rendelkezésére álló nettó jövedelem majdnem pontosan megegyezett azzal, amennyit a 65 év alattiak költhettek el. Nagyon hasonlóan ahhoz, mint amit fentebb a medián nettó jövedelem és az átlagnyugdíj összevetésével kihoztunk.

Fájón kicsi a torta

Ez egyébként megint nem magyar sajátosság, de elöl vagyunk a sorban. Az EU-ban 2015-ben megelőzött bennünket Luxemburg, Görögország, Franciaország, Spanyolország. De persze az is sokat számít, mekkora a torta, aminek a száz százalékáról beszélünk. Jelentjük, nagyon is kicsi.

Ha a fogyasztói árak eltéréseit is figyelembe vevő úgynevezett PPS-strandardot használjuk, akkor is az a helyzet, hogy csak Bulgáriában és Romániában volt alacsonyabb a bérek vásárlóereje (2016-ban), mint Magyarországon. A csehek, lengyelek, szlovákok már csúnyán elhúztak tőlünk, és az idei bérnövekedéssel sem valószínű, hogy behozzuk őket (talán a horvátokat még van esély utolérni). Ez egyébként az átlagjövedelem és a medián jövedelem esetében egyformán így van.

(*„Relative median income ratio, 2015 - ratio of the median equivalised disposable income of people aged 65 and above to the median equivalised disposable income of those aged below 65”.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Karrier Megvan a reptéri káosz első áldozata
Szakonyi Péter | 2022. szeptember 17. 14:44
Lemondott posztjáról a Schiphol vezérigazgatója, Európa legnagyobb légikikötőjének első embere az immár állandósult reptéri káosz miatt adta be felmondását. Amszterdam mellett London, Frankfurt és Párizs repterei is kaotikus helyzetben voltak a nyári csúcs alatt.
Karrier Óriási veszteség: román színekben folytatja Magyarország egyik legjobb sportolója
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 4. 18:58
A sakkozó Rapport Richárd román színekben folytatja pályafutását - ezt a román szövetség jelentette be vasárnap.
Karrier Rengeteg fiatal fog fizetésemelésért kopogtatni a munkáltatójánál
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 30. 13:31
25. életévük betöltése után is ragaszkodna az SZJA mentességgel járó magasabb nettó fizetéshez a fiatalok fele, ennek érdekében fizetésemelést kérnek majd munkaadóiktól – derül ki egy friss felmérésből. 
Karrier Rekordbírságot és börtönbüntetést kapott egy kínai milliárdos
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 13:29
Soha senki nem kapott ekkora pénzbüntetést még az ázsiai országban.
Karrier Milyen a munkaerő, ha kölcsönzött? - Aki akar, tud dolgozni
Elek Lenke | 2022. június 15. 15:54
Ma, amikor szinte minden ágazat munkaerőhiánytól szenved, a vendéglátástól a festő-mázolókig és az asztalosokig, és a betanított munkás ugyanúgy hiánycikk, mint a szakmunkás, felmerül a kérdés, beválik-e, mint módszer, a munkaerőkölcsönzés és ha igen, mi a siker titka? Jelenleg közel 200 ezer ember tartozik ebbe a körbe Magyarországon.
Karrier Új vezérigazgató az Invitech élén
Privátbankár.hu | 2022. május 26. 18:10
Az Invitechet három éve irányító Gerald Grace július 1-vel leköszön a vállalat éléről. 
Karrier A milliárdos ranglista teteje: ők a leggazdagabbak Nagy-Britanniában
Privátbankár.hu | 2022. május 20. 15:22
Újabb rekordra emelkedett a Nagy-Britanniában élő milliárdosok száma és vagyona, bár néhány orosz nagybefektető vagyoni helyzetét erőteljesen kikezdték az Ukrajna elleni orosz invázió miatt elrendelt szankciók.
Karrier Az Airbnb-nél nem kell bemenni az irodába. De még a városba, vagy az országba se!
Bendl Vera | 2022. április 30. 15:55
Az Airbnb támogatja, hogy dolgozói ott végezzék a munkájukat, ahol akarják. Mondjuk a tengerparton például egy távoli országban. 
Karrier Bővíti tanácsadó testületét a 4iG
Privátbankár.hu | 2022. április 22. 15:37
Armin Papperger és Sunil Sabharwal csatlakoznak a vállalatcsoport tanácsadóihoz.
Karrier Hogyan őrizzük meg a reményt, amikor úgy tűnik, hogy minden borzalmas?
Kollár Dóra | 2022. március 20. 12:04
A remény kulcsfontosságú szerepet játszik az egyén fejlődésében, azonban ez a rendkívül fontos tényező a járvány előtt időszakban csak elhanyagolható szerepet kapott. Amikor a világon minden a feje tetejére állt, sokszor úgy tűnhet, hogy aki mer reménykedni, arra bármelyik sarkon ott leselkedhet a következő csalódás, holott ez nem így van. Ami pedig még fontosabb: a remény elengedhetetlen az elégedettségünkhöz, motiváltságunkhoz, egészségünkhöz és teljesítményünkhöz.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG