A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 vezeték két ponton történő szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat-2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.
Mindkét vezeték fontos szereplője az Európa és Moszkva között egyre súlyosabbá váló energiaháborúnak, amelyet megszenvednek a nagy nyugati gazdaságok a gázárak egekbe szökése miatt. A szivárgások felfedezésekor egyik vezetékben sem áramlott gáz az európai terminálokba, de mindkettő nyomás alatt volt a benne maradt gáz miatt. Az incidensek miatt nem lehetne azonnal újraindítani a szállítást.
Dan Jörgensen dán energiaügyi miniszter közleményében azt írta: "Tegnap szivárgást észleltek az Északi Áramlat 2 gázvezetéken. A hatóságokat most arról tájékoztatták, hogy további két szivárgás van az Északi Áramlat-1-en, amely szintén nem szállít gázt, de nyomás alatt van" - tette hozzá.
Az orosz állami vállalat, a Gazprom nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
A nyugati szankciókat okolva bizonyos műszaki nehézségekért Oroszország a nyáron csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat az Északi Áramlat-1-en keresztül, majd augusztusban teljesen felfüggesztette a szállítást. Európai politikusok szerint a kifogások csak ürügyül szolgáltak a gázszállítások leállítására.
Az új Északi Áramlat-2 gázvezeték nemrég készült el, de még nem kezdte meg üzemszerű működését. A vezetéken történő gázszállítás tervét Németország néhány nappal azelőtt elvetette, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát.
"Két szivárgás van az Északi Áramlat-1-en: egy a svéd, egy pedig a dán kizárólagos gazdasági övezetben, de nagyon közel vannak egymáshoz" - mondta a Reuters brit hírügynökségnek a svéd tengerészeti hivatal (SMA) szóvivője.
Egy másik szóvivő arról számolt be, hogy a szivárgások a dán Bornholm szigettől északkeletre keletkeztek, egyelőre nem tudni, mi okból, és figyelik a térséget, hogy a hajók ne közelítsék meg a helyszíneket. A norvégiai gázt Lengyelországba szállító új, tenger alatti vezetéket, a Baltic Pipe-ot, amelynek éves kapacitása napi 10 milliárd köbméter, a tervek szerint még kedden felavatják.
A dán hatóságok a szivárgás után az ország energiaipari készültségi szintjének emelését kérték. "A gázvezetékek átszakadása rendkívül ritkán fordul elő ... Szeretnénk ellenőrzésekkel szavatolni a kritikus dán infrastruktúrát, hogy erősíteni tudjuk az ellátás biztonságát" - mondta Kristoffer Bottzauw, a dán energiahivatal vezetője. A megemelt készültségi szint azt jelentené, hogy az energiaágazatban működő vállalatoknak óvintézkedéseket kell végrehajtaniuk az erőművekben és egyéb épületekben.
A gázszivárgás a tengeren azzal a veszéllyel jár, hogy nő a hajók merülési mélysége, mert a környezetükben csökken a víz felhajtó ereje, valamint robbanásveszély is fellép a víz felszínén - írta a dán energiaügynökség, hozzátéve, hogy a tilalmi zónán kívül a szivárgás már nem jár biztonsági kockázattal. Ezenkívül a távozó metángáznak klímakárosító hatása is van a környezetben. (MTI)
A kétnapos hágai NATO-csúcstalálkozó előtt tartott sajtótájékoztatót. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
