Kétséges megállapodás, csökkenő bizalom
Mivel a kormány deklaráltan nem kíván változtatni gazdaságpolitikáján, aligha születhet meg az IMF-fel a megállapodás, s nem lesz megteremthető az a befektetői bizalom sem, amely a gazdasági növekedés beindulásához szükséges beruházásokat fellendítené - írják a GKI elemzői. A kivitel a Mercedes fellendülő exportja ellenére alig gyorsul, a belföldi keresletben pedig nem várható javulás. A forint nyár folyamán kialakult erőssége is átmenetinek bizonyult - írja a GKI.
A gazdaságkutató intézet úgy látja, hogy a nyár eleje óta ismét felerősödött a valós pénzügyi fedezet nélküli költekezésre, államosításra és árbefagyasztásra való hajlam. Ez rövidtávú népszerűségi célokat szolgál, miközben egyensúlyi és növekedési szempontból is problematikus. Nincs jele annak, hogy a kormány változtatni kívánna azon a kudarcos gazdaságpolitikán, amely idén a régióban legalacsonyabb növekedéshez és legmagasabb inflációhoz vezetett, s az államháztartási egyensúlyt - többek között az adósságfinanszírozás kiugróan magas kockázati felára miatt - csak ismétlődő megszorításokkal tudja kézben tartani. A GKI szerint az idei és különösen a jövő évi hiánycél eléréséhez további kiigazításokra lesz szükség.
Továbbra is sereghajtók vagyunk
Az elemzés rámutat, hogy a magyar gazdaság első félévi 1 százalékos zsugorodása lényegesen meghaladja az uniós országok 0,2 százalékos átlagát, a régióban pedig Csehország és Szlovénia kivételével a többi országban emelkedett a GDP. A jövőre nézve aggasztó, hogy a konjunkturális várakozások jellemzően romlóak Európa szerte. A kutatóintézet azzal számol, hogy az év egészében 1,5 százalékkal csökken a magyar GDP.
A magyar kivitel az első félévben mindössze 1 százalékkal emelkedett, ezen belül a járműipar exportja ugyan több mint 11 százalékkal nőtt, de a Mercedes beinduló termelése eddig nem tudta ellensúlyozni a többi exportáló termékei iránti többnyire lanyhuló keresletet. Pozitív képet mutatott az első félévben az élelmiszeripar, amelynek termelése 10 százalékkal bővült, azonban a GKI felhívja a figyelmet, hogy az idei termés - főleg kukoricából és más őszi betakarítású kultúrákból, ipari növényekből - az aszály miatt sokkal kisebb lesz a múlt évinél.
A GKI prognózisa szerint a reálkereset az idén - a közfoglalkoztatást figyelmen kívül hagyva - 2-2,5 százalékkal csökken, ezen belül a versenyszektorban csak 1,5 százalékkal. Az éves átlagos infláció 2012-ben 5,5 százalék lesz a gazdaságkutató szerint. Az alapkamat 25 bázispontos, 6,75 százalékra csökkentéséről az intézet úgy vélekedik: az EU-ban kiugróan magas és emelkedő magyar infláció, valamint a bizonytalan idei és jövő évi költségvetési helyzet ellenére megtett, a monetáris tanács külső tagjainak növekvő aktivitására utaló lépés erodálja az Magyar Nemzeti Bank iránti bizalmat.
A kutatás eredményeit Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese foglalta össze a Gazdaság TV-nek.
Ellentétes információk. 
