Az építőiparban a termelés visszaesését, a megrendelés-állomány csökkenését valószínűsíti az idén az ÉVOSZ, ezeket a várakozásokat azonban a szövetség elnöke, Koji László szerint az idén is elérhető családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mérsékelheti.
Az építőipari cégek jelzései alapján az ágazat teljesítménye 10-15 százalékkal kisebb lehet összehasonlítható árakon 2023-ban, mint 2022-ben volt - mondta a szakszövetség elnöke az MTI-nek. Hozzátette: a kedvező hatású intézkedések ellenére sok a bizonytalanság, így nem lehet pontosan megítélni, mennyivel kevesebb munkához jut majd idén az építőipar.
A pozitív jelenségek között említette, hogy a 1,5 éves késésben lévő uniós források vélhetően az idén megérkeznek. Ide sorolta azt is, hogy a kormány döntése értelmében továbbra is igényelhető a csok, a falusi csok, és a babaváró hitel is. Utóbbi azért fontos az ágazat számára, mert az igényelt babaváró hitelek 70 százalékát építéssel összefüggő ügyben költik el az erre jogosultak - emelte ki.
Koji László kifejtette: míg a korábban elindított lakásfejlesztések felfelé húzzák a lakásépítés számait, az idén tartani kell attól, hogy a jelenlegi finanszírozási körülmények között újak nem nagyon tudnak elindulni. A lakásépítésekre és a felújításokra is igaz, hogy a kétszámjegyű hitelkamatok mellett a lakosság inkább kivár - vélekedett.
Az ÉVOSZ elnökének becslése szerint 2022-ben 22 ezer új lakás épült és 250 ezret újítottak fel. Ezek a számok azonban 2023-ban és 2024-ben a felére eshetnek vissza kormányzati intézkedés nélkül - vélte a szakszövetség elnöke, aki lehetséges lépésnek tartaná a lakáscélú hitelekre vonatkozó kamattámogatási rendszer vagy az 5 százalékban meghatározott kamatsapka bevezetését.
Az ágazat előtt álló kihívások között említette a bérek emelését: a magyar építőipari cégeknek olyan béreket kell biztosítaniuk a szakmunkásoknak és mérnököknek, hogy ne menjenek el Nyugat-Európába dolgozni. A megrendelés-állomány várható csökkenése miatt az építőipari cégeknek a segédmunkások megtartása is nehézséget okoz majd - jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet a régióban megjelenő török és a román-török építőipari cégekre is, amelyekkel csak hatékonyan működő magyar cégek tudják felvenni a versenyt. Bár egyelőre nem tudni, hogy ezek a külföldi cégek milyen költség- és árszinteken dolgoznak, egy irreálisan alacsony árversenybe a magyar építőipari cégeknek nem szabad belemenniük - szögezte le Koji László.
Közölte, az építőipar 2022 első 11 hónapjában elért eredménye - a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 4,2 százalékos bővülése - alapján az ÉVOSZ a korábbi 3-5 százalék helyett már 5-6 százalékos termelési érték növekedéssel számol 2022-ben 2021-hez képest. Az országos építés-szerelés folyó áron számolt értéke pedig 6700 milliárd forint körül lehet, míg tavaly év végi előrejelzésük szerint ez 6500 milliárd forintot tett ki.
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
