Hamarosan nemzetközi jogszabály szólhat a műanyagszennyezésről

160 ország mintegy kétezer fős delegációja vett részt az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) keretein belül létrejött Kormányközi Tárgyaló Bizottság (INC) öt üléssorozatának első fordulóján pénteken, ahol célul tűzték ki, hogy két év múlva kötelező szabályozás léphessen életbe a műanyagszennyezés ellen.

A tagországok egyetértettek abban is, hogy minél hamarabb véget kell vetni a műanyagszennyezésnek, abban azonban megoszlott a véleményük, hogy az ezt lehetővé tevő intézkedések globálisak és kötelezőek legyenek, avagy önkéntes alapúak és a tagországok által szabályozottak.

Egy 40 országból álló koalíció – melynek EU-s tagállamok mellett Svájc, Uruguay és Ghána is tagja – az előbbi mellett érvelnek, kiegészítve az intézkedéseket a műanyag-előállítás visszaszorításával. Úgy vélik, „közös nemzetközi keretmunka nélkül nem leszünk képesek elérni a céljainkat”.

Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia azonban ellenkező álláspontot képvisel. Az amerikai külügyminisztérium közölte: országuk elkötelezett amellett, hogy kormányokkal és más érdekeltekkel közösen dolgozzon az INC által kitűzött célok eléréséért, azonban egy olyan struktúrát tart ideálisnak, amelyben, akárcsak a párizsi klímaegyezményben, a tagországok más-más mennyiségű szennyezéscsökkentési célok eléréséért dolgoznak.

António Guterres ENSZ-főtitkár az esemény kapcsán Twitteren úgy nyilatkozott: a műanyag nem más, mint álruhába bújt fosszilis tüzelőanyag, amely „súlyos fenyegetést mér az emberi jogokra, az éghajlatra és a biológiai sokféleségre”.

Plastics are fossil fuels in another form & pose a serious threat to human rights, the climate & biodiversity.

As negotiations towards an agreement to #BeatPlasticPollution continue, I call on countries to look beyond waste and turn off the tap on plastic.

— António Guterres (@antonioguterres) December 2, 2022

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint, hathatós megállapodás hiányában a műanyagtermelés megduplázódhat a következő 10-15 évben, 2050-ig pedig akár meg is háromszorozódhat.

(MTI)